Tele a puttonyunk! – ez volt a jelmondata a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett demonstrációnak december 6-án Budapesten a József nádor téren, a Nemzetgazdasági Minisztérium szomszédságában.
A szakszervezet felhívása szerint a kormány az önkormányzati köztisztviselőket cserben hagyja, nekik nem lesz életpálya törvény. Közben lassan folytatódnak az elbocsátások. Akik még állásukban vannak, naponta szenvedik a dolgozói szegénység megalázó, megoldhatatlan, filléres gondjait. Kifizetetlen túlórák, ki nem vehető szabadság, felszámolt cafetéria, s a reáljövedelem egyharmadának elvesztése, mert hat éve nem volt fizetésemelés soraikban.
Követeli a szakszervezet az egyoldalúan megváltoztatott Munka törvénykönyve és a közszolgálat jogállási törvényeinek korrekcióját. Hároméves bérfelzárkóztató programjuk elfogadása szerintük azt eredményezné, hogy sikere esetén 2017. végén a közszolgálati dolgozók reálbére elérhetné legalább a 2008-as mértéket! A program első lépéseként 2015. január elsején minden közszolgálati dolgozónak legalább öt százalék, de minimum 10 ezer forint fizetésemelést követelnek.
A tüntetők, jelképesen virgácsot küldtek a kormánynak, amivel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a közszolgálatban dolgozóknak 2008 óta egyharmadával csökkent a reálkeresete és a 2015-ös költségvetésben sem szerepel béremelés. Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a bérrendezések elmaradása miatt veszélybe került a teljes magyar közszolgálat. Úgy vélekedett: azért jelentek meg csak néhány százan a demonstráción, mert mindenki félti az állását, attól fél, ha a jogaiért kimegy az utcára, ott is marad – idézte az MTI.
Bárdos Judit, a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint a munkáltató olyan „biorobotokká” nevelte a dolgozókat, akik a munkahelyen nem mernek beszélni, kérdezni és véleményt mondani.
Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szégyennek nevezte, hogy 20 éves munkaviszony után, felsőfokú végzettséggel a bérminimumot, vagyis havi 87 ezer forintot viszi haza a munkatársak zöme.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke arról beszélt, hogy Magyarország csak a bérek lemaradásában éllovas, de minden másban sereghajtó.
Sebes József, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségi Tanácsának tagja azt követelte, hogy a cafeteria összege érje el a versenyszféra színvonalát, és szüntessék be a közszolgálatban a törvénytelen túlóráztatást, illetve töröljék el a bizalomvesztés jogintézményét.
Ferenc Norbert szociális munkás pedig úgy fogalmazott, hogy a „hivatásból szívatás lett”. Ennek pedig az az eredménye, hogy a fiatal diplomások gazdasági menekültként külföldön keresik a boldogulást.
Hogy volt régen...?
