Az állampolgárok részéről jogos elvárás, hogy a közigazgatás a lehető legkevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek – mondta a kormany.hu-nak adott interjújában Biró Marcell. A KIM közigazgatási államtitkárát a közszférából távozókat segítő Karrier Híd Programról kérdeztük.
Januárban 6700 főt érintő létszámcsökkentésről döntött a kormány. Kiket érintett ez? Miért volt szükség minderre?
A kormány 2010-ben megkezdte Magyarország megújítását, ezért a kormányzat is jelentős szervezet-átalakításon, megújításon megy keresztül. Egyrészről –a Magyary Program fogalmát használva – történt egy intézményi konszolidáció, aminek keretében a minisztériumok száma a felére, illetve az egyes minisztériumok háttérintézményeinek száma is jelentősen csökkent, a kormányhivatalok kialakításával pedig a területi közigazgatás optimalizálása valósult meg. Másfelől pedig a bürokratikus eljárások tekintetében is jelentős egyszerűsítésre került sor. Elmondhatjuk, hogy célunk ezzel az eljárások egyszerűsítésének, az állami feladatok hatékonyabb ellátásának elérése volt.
Mindezzel együtt járt a kormányzati szférában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálata. Az elrendelt létszámcsökkentés elsősorban a központi közigazgatást érintette: minisztériumokat, háttérintézményeket, központi hivatalokat, valamint a megyei kormányhivatalokat.
Fontos önmagunkban tudatosítani, hogy a közigazgatás munkáját a magyar adófizetők finanszírozzák, ez pedig mind mennyiségi mind minőségi követelményeket is támaszt. Így az állampolgárok részéről jogos elvárás az állam irányába, hogy a közigazgatás a lehető legkevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek. Ezt közigazgatási vezetőként szem előtt kell tartanom, az adminisztrációnak optimális létszámmal kell működnie.
Pontosan mi a Karrier Híd Program? Kiknek szól, és hogyan támogatja a közszférából távozókat?
A program része annak az elképzelésnek, aminek keretében a közszolgálatban dolgozók számára kívánunk vonzó életpályát kialakítani. Első körben a fiatalok felé nyitottunk a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programmal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett nyílt nappal és az igen népszerű ReGeneráció rendezvénysorozatával. A közszolgálat felfogásunk szerint olyan egységes egész, melybe beletartoznak a rendőrök, a honvédek és a közszolgálati tisztviselők is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az egyik alappillére és egyben mintája annak az egységes életpályának, melynek kidolgozásán fáradozunk.
A modellnek azonban nem lehet része kizárólag a közszolgálatba belépés és az ott eltöltött idő szabályozása. Ide kell, hogy tartozzon azoknak a folyamatoknak a kezelése, amikor valaki távozik a közszférából, akár önként, akár egy kormányzati létszámcsökkentés következményeként. Ez utóbbival összefüggésben a gondoskodó elbocsátás tehát szerves része az életpályának, ennek eszköze pedig a Karrier Híd Program.
A Karrier Híd Program egy hosszú távú személyzetpolitikai elgondolás első példájaként is felfogható. A Karrier Híd nem „egyirányú”, hiszen hosszú távon az a cél, hogy biztosítsa a magánszféra és a versenyszféra közötti átjárás lehetőségét.
Attól, hogy valaki a bürokrácia-csökkentést követően nem kap feladatot, igenis értékes munkaerő, hiszen az állami szférában megszerzett tapasztalatok széleskörűen alkalmazhatóak a magánszférába átlépve, és meggyőződésem, hogy a versenyszférában van befogadó készség a korábban a közszolgálatban dolgozó, jól képzett, lelkiismeretes munkaerő iránt. A program célja tehát az, hogy átmeneti időre – egy évre – munkáltatói adókedvezménnyel tegye versenyképessé ezeket a munkavállalókat.
Meddig és hogyan lehet regisztrálni a programban való részvételre? Eddig hányan jelentkeztek?
A Karrier Híd Programba már az első hónapban rengetegen jelentkeztek, a mai napig összesen a létszámcsökkentésben érintettek több mint 50 százaléka regisztrált. A nagyfokú érdeklődés miatt meghosszabbítottuk a jelentkezés határidejét: május 31-én zárul a jelentkezés, aki tehát eddig nem tette meg, azt bátorítom a regisztrációra. A program sikeres, jó eséllyel tudunk segíteni az elhelyezkedésben, ezért minden közszolgálatból távozónak javaslom, hogy éljen a lehetőséggel, mely minden érintett számára önkéntes és ingyenes.
A regisztráltak hány százaléka tudott már elhelyezkedni? Jellemzően milyen területeken?
A résztvevők mintegy 27 százaléka a Karrier Hídon keresztül találta meg új munkahelyét. Vizsgáljuk, hogy mekkora azon munkavállalók száma, akik bár regisztráltak a programba, mégis a felajánlott adókedvezmény felhasználása nélkül helyezkedtek el.
A Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal együttműködve feltérképezte a rendelkezésre álló valamennyi eszközt, amelyen keresztül az érintetteket elhelyezheti. Első körben arra törekedtünk, hogy olyan cégeket ajánljunk - autógyárak, műszaki cikkeket gyártó és forgalmazó, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégek – amelyek valóban a magánszférában működő, világviszonylatban is versenyképes vállalatok. Nem arról van szó tehát, hogy az egyik minisztérium által leépített munkavállalók a minisztérium által fenntartott gazdasági társaságban helyezkednek el.
Milyen szervezet, vagy testület felügyeli a programot? Ennek kik a tagjai?
A Nemzeti Közigazgatási Intézet felel a program lebonyolításáért, azonban az érdekképviseleti szerveket bevonva felállítottunk egy Monitoring Bizottságot is, amelyben az állami szereplőkön túl a szakszervezetek képviselői is helyet kapnak. A bizottság hétfőn tartotta legutóbbi ülését, és a számokkal, eredményekkel a szakszervezetek képviselői is elégedettek voltak.
Május 31-e után tudjuk értékelni a végleges adatokat, azonban szándékunk az, hogy a Monitoring Bizottság a továbbiakban is fennmaradjon, és valamilyen módon figyelemmel kísérje a programban résztvevők életútját. A munkát tehát nem hagyjuk abba a regisztráció lezárulásával.
Volt-e korábban hasonló programra példa?
Létszámcsökkentésre az előző kormány alatt is sor került, mintegy 12 ezer embert küldtek el az állami és az önkormányzati szférából 2006-ban. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy azok az eszközök, melyekkel az elbocsátottakat akarták támogatni, sajnos nem jártak sikerrel. Az akkori kormányzat ugyanis átképzésekkel próbálkozott, ám alig 700-an vettek részt a több százmillió forintért szervezett képzéseken. Az elhelyezkedettek száma pedig még ennél is alacsonyabb volt.
Elmondhatom, hogy a Karrier Híd teljesen egyedi kezdeményezés, az elmúlt húsz évben létszámcsökkentést soha nem követett olyan intézkedés, amely hasonló mértékű siker lehetőségét hordozta. A program bizonyítottan, egyértelműen sikeresebb, mint bármely korábbi kormányzati próbálkozás.
Közigazgatási államtitkárként hogyan értékeli a programot?
A létszámcsökkentés minden állami vezetőt - így engem is – embert próbáló feladat elé állított. Ugyanakkor a Program bizonyította, hogy a kormányzat tud segíteni korábbi alkalmazottain. Egyedi eseteket is ismerve elmondhatom, hogy a Karrier Híd olyan eszköz, amivel az állam adott esetben hatékonyan élni tud. Azt gondolom, hogy teljesítettük a Programmal szemben támasztott elvárásokat.
Biztos vagyok abban, hogy a világszínvonalú cégeknél elhelyezkedettek jól helyt fognak állni, és az egyéves adókedvezmény időszakát követően is hasznos munkavállalói lesznek vállalatuknak.
(kormany.hu)
Hogy volt régen...?
