Hatáskörének hiányát állapította meg végzésében az Európai Bíróság az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozásnak az alapjogi chartával való összeegyeztethetőségével kapcsolatban - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Debreceni Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali kérelmeket terjesztett az Európai Bíróság elé az előtte folyamatban lévő perekben, amelyekben a felperes kormánytisztviselők, illetve köztisztviselők indokolás nélküli felmentésük jogellenességének a megállapítását kérték. A Debreceni Munkaügyi Bíróság három kérdést tett fel az Európai Bíróságnak, ezek lényegében arra irányultak, hogy a szóban forgó munkáltatói intézkedés, illetve az azt megalapozó magyar szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió alapjogi chartájának 30. cikkével, amely az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem elvét tartalmazza.
Az Európai Bíróság október 10-i végzésében hatáskörének hiányát állapította meg az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozásnak az alapjogi chartával való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. A Bíróság felidézte, hogy a Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.
Ezt követően az Európai Bíróság - az eljárásban képviselt magyar állásponttal megegyezően - megállapította, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások alapjául szolgáló jogviták nem érintenek a chartán kívüli uniós jogszabályokat. Következésképpen nem tartoznak az uniós jog alkalmazási körébe, a Charta hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozzák meg a Bíróság hatáskörét.
Hogy volt régen...?
