Eddig közel 2800 kormányablak ügyintéző vette át a képesítést igazoló oklevelet, de még legalább 600 fő kap oktatást a jövőben – közölte a Rádió Orienttel a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. Zöld-Nagy Viktória kifejtette, a tervezett háromezer munkaállomáshoz kétszer ennyi kollégára van szükség, mivel a hosszabbított nyitva tartás miatt két műszakban dolgoznak majd a munkatársak.
“A Magyary Program egy fontos állomásához érkezett a közigazgatás korszerűsítésében; nagyon sok szervezeti átalakítás történt, ami az állampolgárok részéről kevéssé érzékelhető változás. Ami majd nagyon érzékelhető lesz, az a kormányablakok működése.” – utal a helyettes államtitkár a frissen kinevezett kormányablak ügyintézőkre. Közel 2800 kolléga kapott az uniós finanszírozású projekt keretében képzést, és még egy képzési sorozat keretében még legalább 600 fő vesz majd részt. Szükség is volt erre, hiszen rengeteg helyet kell majd betölteni: “A 300 kormányablak csak a fizikai, a háttérben összesen 3000 munkaállomás lesz, amelyek reggel 8-tól este 8-ig tartanak nyitva. Ez azt jelenti a közszolgálati munkavégzés szempontjából, hogy két műszakos munkarendben dolgoznak a kollégák, tehát körülbelül dupla annyi létszámra van szükség, mint ahány munkaállomás van.” – mondja a vezető. Az ügyfélszolgálatos kollégák egy jelentős része az okmányirodák alkalmazottai közül kerül ki, de a szakigazgatási szervek számos munkatársa is elvégezte a képzést. Mivel náluk kevesebb lesz a feladat, nem fog érződni a hiányuk a munkában – magyarázza Zöld-Nagy Viktória. Az alapos képzést a tervek szerint egy hatékony, stabil informatikai háttér is erősíti majd, amely megkönnyíti és gyorsítja az ügyintézők munkáját.
A képzési anyag a rengeteg lexikális tudás mellett nagyon korszerű elemeket is tartalmaz, amely lehetővé teszi majd az igazán hatékony ügyfélszolgálati munkát. “Külön modul az elektronikus közigazgatás anyaga, ami egy nagyon új és folyamatosan frissülő ismeret. Vannak a kormányablak mögötti tudásbázisban lévő ügykörökre vonatkozó modulok; próbáljuk azokat az eljárásokat átadni, amit majd intézni fognak. De van például konfliktuskezelés is.” – mutat rá a komplex, sokrétű képzési anyagra a helyettes államtitkár. Három nagy rendszert kell ismerniük, amelyek évente akár 300 ezer ügyet is generálhatnak: a TakarNet földhivatali, az ÉTDR építési engedélyezési, valamint az okmányirodai információs rendszert. Az elképzelés derék, azonban a hardveres háttér már annyira nem. “Tény, hogy a járási hivatalok kialakításával körülbelül a gépek 60 százaléka cserére szorulna.” – mutat rá Zöld-Nagy Viktória. Bizakodásra van azonban ok, mert pályázattal ez is elérhető közelségbe került: “Idén sikerült két olyan programot kialakítani, amelyek összesen 12 milliárd forint értékben a kormányhivatalok informatikai konszolidációját biztosítjuk. Ennek keretében 18 ezer informatikai eszköz cseréjére kerül majd sor.”
Bár a közigazgatás átalakításában talán a legkönnyebben a járások újbóli bevezetés fogadták az állampolgárok, érték kritikák a rendszert. Többek között a reform egyik alapvető célja, hogy az önkormányzati ügyek jól elkülöníthetőek legyenek az államigazgatási ügyektől: “A szociális igazgatás területe az, ahol még az osztottság megjelenik. Vannak ilyenek a rendszerben, van elképzelés, hogy merre lehet itt kiigazítások végezni, de első körben most arra koncentrálunk, hogy ezt a rendszert konszolidáljuk, megerősítsük.” – véli a szakértő. Szerinte ez már egy elkövetkezendő parlament feladata lesz. Nem úgy a magyar-ukrán vegyes-bizottsági tárgyalások, amelyre idén decemberben kerül sor. “Sok visszatérő témakörünk van, az első a vízumkérdés áttekintése, illetve a határátkelőhelyek fejlesztése. Most egy kicsit a hangsúlyt inkább a közlekedési határátkelési kérdésekre tennénk, úgy tűnik, hogy ebben az ukrán fél is partner.” – részletezi a szomszédos országhoz fűződő kapcsolatot a helyettes államtitkár. A jelenlegi ukrán belpolitikai helyzet ellenére bíznak a hatékony együttműködésben.
(OrientPress Hírügynökség)
Hogy volt régen...?
