A közigazgatás modernizációja: a közszolgálati képzés kihívásai Franciaországban és Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Budapesti Francia Intézetben a Nemzeti Közigazgatási Intézet és partnerintézménye, a Francia Nemzeti Közigazgatási Iskola - Ecole Nationale d’Administration, valamint a Budapesti Francia Intézet és a francia nagykövetség. A közszolgálati életpályamodell mellett terítékre ekrült a szakmai etika témája, hazai és francia tapasztalatok megosztása és az interaktív szakmai dialógusok elősegítése is.
Megnyitójában François Laquieze, az Intézet igazgatója rávilágított arra, hogy a magyar és a francia közigazgatás hasonló kihívásokkal néz szembe. Kiemelte, hogy napjaink gazdasági válsága Európában mindenütt érinti a közigazgatást. Max Brunner, a Francia Nemzeti Közigazgatási Iskola nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese rámutatott: míg Magyarországon jelenleg folyik a közigazgatás és a közszolgálati dolgozók képzésének reformja, addig a francia közigazgatás nemrég esett át egy jelentős reformon, iskolájuk igyekszik ehhez igazítani képzéseit. Ezért mind a magyar, mind a francia fél számára fontos a kapcsolatok szorosabbra fűzése.
Az NKI és az ENA bemutatásánál mindkét szervezet képviselője kiemelte a közszolgálati dolgozók tudásigényének folyamatos növekedését az információ-technológia fejlődésével párhuzamosan, így a közigazgatási képzések legfőbb feladata, hogy lehetőséget nyújtsanak a közszolgálati tudás állandó megújulására és fejlesszék a tisztviselők folyamatos változáshoz való alkalmazkodóképességét. Koltányi Gergely, a Nemzeti Közigazgatási Intézet megbízott főigazgatója elmondta, a közszolgálati feladatok számának növekedése, a közszolgálattal szemben támasztott egyre növekvő társadalmi igények és a csökkenő személyzeti létszám szigorúbb időbeosztást és korszerűbb tanulási formákat követel, ezért a képzések döntő részben távoktatásban valósulnak meg.
Hasonló átalakításon esett át az ENA 2009-ben, mondta Max Brunner. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre, toborzási rendszerének köszönhetően (az iskolába a versenyvizsga sikeres abszolválását követően, különböző arányban kerülnek be friss diplomás hallgatók, több éves közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkező köztisztviselők és jelentős magánszektorbeli tapasztalattal rendelkező szakemberek) az évfolyamok sokszínűek és kiváló lehetőséget nyújtanak a tapasztalatcserére. A képzésekben közös vonás a stabil, általános ismeretek nyújtása, írásbeli és szóbeli érvelés elsajátítása, az elméleti képzés háttérbe szorítása, a gyakorlat útján történő tanulás. Dr. Széplaki-Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője és a konferencia moderátora, aki maga is az ENA hallgatója volt, hozzátette, hogy a gyakornoki időszak számára meghatározó élményt jelentett, ahol a tényleges gyakorlat megszerzése mellett komoly felelősséget is kapott.
A konferencia egyik fő témája a közszolgálati életpályamodell volt, mely nemcsak hazánkban, de Franciaországban is a közigazgatás központi kérdése. François Chambon, a Metz-i Regionális Közigazgatási Intézet igazgatója elmondta: a francia közigazgatás karrierrendszerű. A közszolgálatban dolgozók előmenetelét elsősorban a szolgálati idő határozza meg, ugyanakkor bizonyos esetekben az előléptetés érdemi alapon, a felettesek értékelése illetve az adott intézmény egyéni döntése révén is megvalósulhat, növelve az alkalmazottak motivációját.
Dr. Temesi István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának docense megjegyezte, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program is hasonló irányba vezetné az új közszolgálati életpályát. A Magyary Program elsődleges célja, hogy a 2011-ben elindított igazságügyi reformmal és önkormányzati reformmal együttesen megteremtse a „jó állam” intézményét. E reformprogram szerves része az új életpályamodell kialakítása, melyben a hatékonyság és a teljesítmény értékei mellett a karrier-elv is fontos szerepet kap. Az új életpályamodellben a minőségelvűségnek már a kiválasztás, illetve a képzés szakaszában is jelen kell lennie, mely utóbbiban központi szerepet kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint a közszolgálati képzés alapintézménye.
A modell megőrizné a karrierrendszer előnyeit, és biztosítani a rugalmas alkalmazkodás lehetőségét, mely magába foglalja a horizontális mobilitást, vagyis az életpályák közötti mozgást. A valódi karrier lehetőségek megteremtéséhez szorosan fűződik továbbá az igazságosabb és hatékonyabb díjazási rendszer, mely a fenti francia példához hasonlóan nem kizárólag a szolgálati időre épülne.
A közszolgálati életpályamodellhez szorosan kapcsolódik a szakmai etika szabályozása. Dr. Hazafi Zoltán, a KIM Közszolgálati Főosztályának vezetője részletesen kifejtette a 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hivatásetikai elveit. François Chambon válaszul ismertette, hogy a francia közigazgatás a hivatásetikát az egyes szakmákhoz igazodva kezeli, ezért nincs egységes jogforrása. Mindazonáltal elmozdulás történt az egységes szabályozás irányába, egy-egy minisztérium már megfogalmazta a saját etikai kódexét. A francia közigazgatási hivatásetika folyamatos változásának eredménye az is, hogy a szabályozás a tiltásról fokozatosan áttér a megelőzésre. Ehhez alkalmazkodva a közigazgatási képzések körében is kiemelt helyet kap a risk management, amelynek keretén belül a köztisztviselők gyakorlati szituációkban készülnek fel a szabályok alkalmazására.
Hogy volt régen...?
