A 110 ezer közigazgatási dolgozó közül csupán 17 ezret érint az az állami tisztviselőkről szóló, életpályaként is felfogható javaslat, amelyet Lázár János nyújtott be pénteken a parlamentnek. A kormány ráadásul több tisztviselői illetménynél is lefaragott az összegekből – tudta meg a Magyar Nemzet. Az érdekvédők sztrájkra készülnek.
A közigazgatásban dolgozóknak alig 15 százalékát, mégpedig a járási kormányhivatalokban dolgozókat érinti csak az állami tisztviselőkről szóló jogszabálytervezet. A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett javaslat a hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol az állami tisztségviselőknek.
„A többiekkel mi lesz?”
– Erősen foghíjas így az előterjesztés. A többi közszolgával mi lesz? Ők miért maradtak ki ebből? – vetette fel lapunknak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Boros Péterné felhívta a figyelmet arra, hogy a járási hivatalokban
16 800 ember dolgozik, miközben az államigazgatás létszáma – a kormánytisztviselők és a köztisztviselők tábora együtt – 110 ezer. Az előterjesztés egyébként félreérthetően fogalmaz. Miközben már az első szakasz arról szól, hogy „e törvény hatálya a fővárosi és a megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és állami ügykezelőinek állami szolgálati jogviszonyára terjed ki”, valójában csak a járási szintet szabályozza. Az általános indoklásból kiderül, hogy „a közigazgatási alsó szint, a polgárokhoz legközelebbi államigazgatási szervezet, a járás megerősítését és az ott dolgozók jogviszonyának újraszabályozását célozza meg elsőként” a javaslat.
Ám nemcsak a megyei és a fővárosi kormányhivatalokban dolgozókat felejtették ki, de a központi közigazgatási rész (azaz a minisztériumok állománya) és az önkormányzati alkalmazásban állók is kimaradtak az előterjesztésből – hívta fel rá a figyelmet az érdekvédő.
Mint mondta, álságos Lázár Jánosnak az az érvelése, hogy az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkkel és bérükkel az állam nem tud mit csinálni, mert az önkormányzati hatáskör. Van azonban egy sor olyan kötelező feladat, amit a helyhatóságoknak el kell végezniük, és azt kötelezően finanszírozza is az állam. Ilyenek például az anyakönyvi feladatok, az építési hatósági és a szociális feladatok egy része, vagy épp a temetkezéssel kapcsolatos ügyintézés is a helyhatóságoknál van.
Eltérés a béreknél
A települések kétharmada ráadásul nem jut helyi adóbevételhez, amiből bért lehetne emelni. Így az államnak igenis van felelőssége abban, hogy hogyan gondoskodnak az érintett emberekről – fogalmazott Boros Péterné. Utalt rá, hogy a csaknem 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből 24 ezernek a fizetése nyolc éve nem nőtt. Az ő bruttó átlagkeresetük 170 ezer forint, de sokan vannak, akik csak 77 ezret visznek haza.
– Természetesen örül az MKKSZ annak, hogy a járási kormánytisztviselők keresete nő, de a többieknél is emelni kellene – mondta. További gond, hogy az érintett 16 800 embernek ugyan átlagosan 30 százalékos béremelést ígért a kormány júliustól (miközben a létszám 10 százalékkal csökken), de minden eddigi pótlékot „letisztítanak”, és az így kapott alapösszeg emelkedik. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyes emberek fizetése nő. – Ez „ugrás a sötétbe”, és könnyen azzal járhat, hogy az egyének egy részénél nagy lesz az elégedetlenség. Ugyanez történt például a pedagógusoknál; ott az életpálya bevezetésére sok pénzt költöttek, de csak bizonyos kör járt igazán jól, miközben voltak olyanok, akiknek a keresete nem vagy alig emelkedett épp a pótlékok elvétele miatt – emlékeztetett.
Kiderült Lázár János javaslatából az is, hogy helyenként jelentősen eltért a kormány az egyes fizetési fokozatoknál attól, amit a korábbi egyeztetésen ismertettek. Az előterjesztés az előmeneteli fokozatokhoz tartozó egyes kereseti sávok alsó és felső határait szabja meg. Létrehoznának egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályt, azon belül pedig több fokozatba sorolnák a dolgozókat. Az állami tanácsosnál például az illetmény felső határa bruttó 400 ezer helyett 380 ezer, az állami főtanácsosnál 500 helyett 450 ezer lesz. A kiemelt osztályon belül azt tervezték, hogy az állami szakértő tanácsosok legalább 360 ezret kereshetnek, ezt levitte a javaslat bruttó 340 ezere. Főosztályvezetőnél a legmagasabb fizetés már nem 850, hanem 800 ezer, az állami ügykezelőknél pedig az illetmény alsó határa 220 helyett 200 ezer lett – sorolta a példákat a szakszervezet főtitkára.
Jogi bukfencek és áthelyezések
Új fogalmat is bevezet az állami tisztviselőkről szóló javaslat, ez pedig a hivatali érdekből történő átirányítás. Olyan ugyan eddig is volt, hogy az állami tisztviselőt más munkakörbe irányíthatták át, ám most a javaslat szerint „az állami tisztviselőt – legalább három munkanappal megelőzően – írásban kell tájékoztatni az átirányítás elrendeléséről, […] és az átirányítás megszakítás nélkül legfeljebb hat hónapig tartható fenn”. Ám vajon hogyan készülhetnek fel a családok három nap alatt arra, hogy valamelyik szülőt hat hónapra máshová helyezik át? – tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető. Az sem világos szerinte, hogy miért szüntethető meg az állami tisztségviselő jogviszonya azonnal akkor, ha valaki a vezetője bizalmát elveszíti. Ezzel ugyanis nehezen megfogható, erkölcsi, etikai kérdést alakítanak jogi normává, ami szerinte „jogi bukfenc”.
Boros Péterné közölte, levelet ír az életpályával kapcsolatban az önkormányzati szövetségek vezetőinek, és tesz egy utolsó kísérletet, hogy elfogadható szabályozás szülessen. Ennek kudarca esetén viszont felkészülnek a sztrájkra – ismételte meg korábbi fenyegetését a főtitkár.
Július elsejétől a kormány tervei szerint a járási és megyei kormányhivatalok álláshelyeinek 10 százalékát szüntetik meg. A járási hivatalokban 16 800-an dolgoznak, megyei szinten pedig majdnem 17 ezren, vagyis a 10 százalékos csökkentés 3400 ember elküldésével járhat. A tárcák háttérintézményeinek átszabásával is akár több ezret faraghatnak le a létszámból, hiszen a beolvadó intézményeket az eddigi pénzkeret 80 százalékán veszik át a tárcák. Ez ugyan nem jelent automatikusan 20 százalékos elbocsátást, de biztosan lesznek ilyenek.
Hogy volt régen...?
