A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete üdvözli, hogy Áder János köztársasági elnök kedden megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását.
A szakszervezet közleményében felidézte: a közigazgatás 2013-tól hatályos, átfogó átalakítása óta a járási kormányhivatalokban komoly feszültséget okoz, hogy az azonos munkát végző kormánytisztviselők között jelentős bérkülönbség alakult ki. Azok, akik magukkal hozták a korábbi, önkormányzati munkáltatójuk által eltérített illetményüket, többet keresnek, mint akik csak a bértábla szerinti besorolásnak megfelelő illetményben részesülnek, és ezt az utóbbiak a kezdetektől nehezményezték. A Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az átalakításkor elérte, hogy a magasabb keresettel rendelkezők bére ne csökkenjen, ugyanakkor azt nem sikerült elérni, hogy az azonos munkát végző kormánytisztviselők azonos bérezésben részesüljenek.
Az államfő által kedden visszaküldött törvényjavaslat lehetőséget adott volna arra, hogy az egyenlőtlenséget a kormány ne béremeléssel, hanem bércsökkentéssel számolja fel. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvény alapján több ezer munkavállaló bérét csökkentsék, miközben a közszolgálatban dolgozók bére hét éve nem nőtt. Ezért korábban a huszonkét közszolgálati szakszervezetet tömörítő Közszolgálati Dolgozók Demonstrációs és Sztrájkbizottságával közösen sztrájkkövetelést fogalmaztak meg, amelynek célja egyebek mellett a tervezett módosítások megakadályozása volt. Úgy tűnik, követelésük meghallgatásra talált – áll a közleményben –, hiszen Áder János a törvény visszaküldésekor az általuk megfogalmazottakra is hivatkozott. Bíznak abban, hogy a korábban elmaradt egyeztetések rövid időn belül megvalósulnak, valamint a törvény úgy módosul, hogy a közszolgálatban dolgozókat ne érje újabb hátrány – írja a szakszervezet.
Az államfő kedden küldte vissza a parlamentnek az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását elsősorban azért, mert az előkészítés során nem egyeztettek arról a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal és a Magyar Rendvédelmi Karral, noha a jogszabály a hivatásos szolgálatban dolgozók jogviszonyának lényeges kérdéseit módosítja, esetenként a korábbi szabályozáshoz képest hátrányosan. A törvénymódosítás újratárgyalása során a köztársasági elnök megfontolásra ajánl más kérdéseket is, amelyeket aggályosnak tart. Így például nem ért egyet a munkafeltételeknek a köztisztviselő beleegyezése nélküli módosíthatóságával, a korábbi garantált alapilletmény információi szerint mintegy hatezer embert érintő csökkentésével, valamint a látszólag indok nélküli és soron kívüli teljesítményértékelés lehetővé tételével sem, mert az szerinte önkényes illetménycsökkentést és címmegvonást eredményezhet.
Hogy volt régen...?
