A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni. Az szövetség tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen.
Az Igazságügyi Minisztérium szeptemberben az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, azokat a javaslat szerint külön törvény szabályozza.
A Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete október 7-én tartott közgyűlésén megállapította: jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné – idézi közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A jelenlegi rendszer a három éve végrehajtott bírósági reform eredménye, amely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte. Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartása mellett szól, hogy a jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, elnevezésétől függetlenül. A munkáltató-munkavállaló jogviszonyában a polgári jogi jogviszonytól eltérően nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel.
A közszférában a humán erőforrás felett az állam a munkajog útján gyakorol hatalmat. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni, mert a munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, ami közigazgatási perben nem lehetséges. A közszolgálati jogviszonyok a munkajog részét képező speciális jogterületek, valamint a társadalom, a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.
A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is. „A Magyar Szakszervezeti Szövetség az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen.”
Hogy volt régen...?
