Jövőre tovább emelik az erre szánt pénzt, és még többen, már 250 ezren dolgozhatnak közfoglalkoztatásban. Idén csak a közmunka növeli a foglalkoztatást, és még jövőre is domináns lesz – írja a portfolio.hu.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint jövőre 2,2 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottság az ideihez képest, amiből a versenyszférában 0,9 százalékos, a közszférában azonban 5,4 százalékos létszámbővülés jut.
A közszféra létszámbővülése is a közfoglalkoztatásnak köszönhető, enélkül idén 1 százalékkal csökkenne, jövőre is csak 0,3 százalékkal növekedne a közszféra létszámállománya.
2012-ben a versenyszférában nem fog bővülni a foglalkoztatás a tárca várakozásai szerint.
A közfoglalkoztatás tehát számottevően járul hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez mind a két évben. Azt tudjuk, hogy a második Széll Kálmán tervben foglaltak szerint 2012-ben 200 ezer fő foglalkoztatását tervezik Startmunka-programokban, azaz közfoglalkoztatásban.
2013-ban pedig még többen lehetnek közmunkások, 250 ezren. A nemrég benyújtott költségvetés szerint „a munka világának kiszélesítése céljából elindított Start-munkaprogram keretében tovább kell növelni a foglalkoztatottak létszámát". "Ehhez a költségvetési hátteret meg kellett teremteni", ezért a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (NFA) 153 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
2011-ben még csak 60 milliárd, 2012-ben 132 milliárd, e szerint 2013-ban már 153 milliárd forint jut közfoglalkoztatásra.
Az is látható, hogy ennek hátterét az NFA-n belüli átcsoportosítás teremti meg az álláskeresési ellátások megkurtításával. Álláskeresési támogatásokra 2011-ben 124 milliárd forint jutott, 2012-ben már csak 57 milliárd, 2013-ban pedig 59 milliárd.
Ez abból következik, hogy 2011 szeptemberétől 3 hónapra csökkent az álláskeresési járadék folyósításának maximális ideje, és a folyósítható összeget is maximálták. Az intézkedés különösen idén kezd beérni, ahogy folyamatosan esnek ki az álláskeresők a járadékjogosultságból. Májusban a félmillió álláskeresőnek már csak 10 százaléka kapott álláskeresési támogatást. Idén májusban 59 ezren kaptak ilyen támogatást, egy éve ilyenkor pedig még 150 ezren.
Érdemes tudni, hogy az alap fő bevételi forrását a befizetett egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékok, valamint a szociális hozzájárulási adó (korábban munkáltatói TB-járulék) képzik.
Az alap kiadási szerkezete célzottságában alapvetően változott meg a közfoglalkoztatás túlsúlyával. Hiszen az álláskeresési támogatás alapvetően az aktív réteget támogatta ideiglenes állásvesztés esetén, a közfoglalkoztatás célcsoportja pedig jellemzően a szociális ellátásokból élő, a foglalkoztatásból hosszú ideje kiesettek csoportja. Ennek a kockázatát abban láthatjuk, hogy állásvesztés esetén, ha a munkaerőpiac helyzete nem javul, az extrém rövid (3 hónapos) támogatási idő alatt nem tudnak elhelyezkedni, és az első csoportból mind többen eshetnek át a második csoportba.
Hogy volt régen...?
