A közmunka további felfuttatásával alig lesz munkanélküliség Magyarországon. A teljes foglalkoztatás azonban paradox módon ahelyett, hogy támogatná, inkább visszaveti a gazdasági növekedést – írja a Világgazdaság.
Megvalósulhat a teljes foglalkoztatás Magyarországon, miután idén tovább süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Ezt segítheti a vállalati szféra munkakeresletének növekedése, de a közfoglalkoztatás felfutása is nagy szerepet játszhat ebben. Idén már 250 ezer közmunkás lehet a tavalyi 192 ezer után, a kormány az éves GDP 1 százalékát fordíthatja a programra.
"Szociális eszközzé vált a közfoglalkoztatás, és ezek az emberek csapdahelyzetbe kerülnek – mondta lapunknak Molnár György, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója. – Rövid távon a résztvevőknek a közmunka jobb, mint a 28 800 forintos segély, de minél hosszabb időt töltenek a közfoglalkoztatás keretében, annál nehezebb visszatérniük az elsődleges munkaerőpiacra” – vélekedett. Tavaly bruttó 80 ezret kerestek, és idén se fognak többet, mert nem emelték a bérüket.
A közmunkával egyrészt az a baj, hogy olyan térségekben is tömegessé vált, ahol lehetne munkát találni – mondta Molnár, aki szerint ez már elszipkázhatja a munkaerőt a vállalatok elől. Az adatok is ezt támasztják alá: noha a munkanélküliségi ráta a hivatalos statisztika szerint 6 százalék körül mozog, közfoglalkoztatás nélkül két számjegyű lenne. Idén akár 5 százalék közelébe is süllyedhet a ráta, ha megvalósul a prognosztizált létszámemelés. A kutató úgy véli, az ilyen tömeges közmunkának már hosszú távon gazdasági növekedési áldozata is van.
Molnár szerint a program azért sem jó, mert minden munkapiaci eszköz felett eluralkodik a közfoglalkoztatás. A Belügyminisztérium lapunkat arról tájékoztatta, hogy a résztvevők 12-13 százaléka kerül vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A felsőfokú végzettségű személyek közel harmada helyezkedik el, a többieknél rosszabb az arány. Molnár azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy sokszor azért kerülnek bele felsőfokú végzettségűek a programja, mert az álláskeresési járadék (régi nevén munkanélküli-segély) csak 3 hónapig jár, ezt követően bárkit behívhatnak közmunkára. Kiemelte, tv-archívumban, levéltárakban és művelődési központokban is dolgoznak már ilyen emberek, miközben ezeknek nem közmunkás állásoknak, hanem jó részüknek közalkalmazottiaknak kellene lenniük.
A közmunkások tömegének képzése enyhíthetne a munkaerőhiányon is. A gazdasági tárca lapunk kérdésére közölte, hogy a közmunkásokat képzik is, például fejlesztik a kompetenciáikat, s megpróbálják visszaintegrálni őket a munkapiacra. Ha egy közmunkás elhelyezkedik a versenyszférában, mielőtt lejár a közfoglalkoztatotti jogviszony, akkor elhelyezkedési juttatásban részesül. Molnár szerint azonban az segítene, ha a közfoglalkoztatottaknak használható gyakorlati tudást adnának. „Végigültem egy mezőgazdasági képzést, de akik elvégezték, azok semmit sem tanultak meg a gyakorlatról” – mondta.
A közmunkásoknak azért is nagyon kevés az esélyük elhelyezkedni a nyílt munkapiacon, mert csak egymással érintkeznek, és így nincsenek társadalmi kapcsolataik – emelte ki Molnár. „Ennél még a kapun belüli munkanélküliség is jobb volt, mert ott legalább érintkeztek több emberrel, és így lehetőség volt kapcsolatokat teremteni.”
Hogy volt régen...?
