Háromszáz-négyszázezerre növelnék jövőre a közmunkások számát – mondta parlamenti meghallgatásán a gazdasági miniszter. Kétszázezren már így is ilyen formában dolgoznak. Az is cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban.
A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben a teljes foglalkoztatást jelent - mondta Matolcsy György éves meghallgatásán az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága előtt. Beszélt arról is, hogy jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között lenne a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedne – írja a privatbankar.hu. A KSH statisztikái szerint a foglalkoztatottság elérte a válság előtti szintet - bár a versenyszférában az elmúlt félévben több mint 30 ezerrel csökkent az álláshelyek száma. A közfoglalkoztatottak száma viszont megnégyszereződött.
Kiemelt eredmény továbbá, hogy olyan - hagyományos és nem hagyományos - eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást - mondta még a miniszter. A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy György szerint az, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás, és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, ezzel szemben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.
A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György. Az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, 65 százalék közelében van, húsz évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. A foglalkoztatási ráta ötéves csúcsot ért el.
A miniszter elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunkarendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek. Meggyőződése szerint ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az országgyűlés.
A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta Matolcsy György, hogy az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat. A kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.
Hogy volt régen...?
