A munkanélküliségi ráta további csökkenése az elmúlt években megszokottnál lassabb ütemű lehet, a foglalkoztatás bővülésének kisebb lassulása is azt jelzi az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, hogy egyre kevesebb az aktívan bevonható potenciális munkavállaló, a magyar munkaerőpiacon szerkezeti változásokra lenne szükség.
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 1,8 százalékkal, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban; a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.
Horváth András, a Takarékbank elemzője jelezte, hogy a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaságban csaknem 800 ezres munkaerő-tartalék van, ugyanakkor egy részének foglalkoztathatósága problémás, ezért érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenéséhez. Hozzátette azt is, hogy a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.
A foglalkoztatás bővülésének kisebb mértékű lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyossá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba való bevonásának kérdése, ha a magyar gazdaság fel akar zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma, szezonális hatások miatt, a következő hónapban lépheti át újból a 4,4 milliót, nyár végére pedig megközelítheti a 4,5 milliót. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár második felére 4 százalékra eshet a munkanélküliségi ráta.
A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását is segíti – zárta az elemzést Horváth András.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy a közeljövőben az elmúlt években megszokottnál lassabb ütemű lehet a munkanélküliségi ráta csökkenése. Ennek oka, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális, a munka nélkül maradók valószínűleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók. A szakértő szerint a munkanélküliségi ráta év végére 4 százalék közelébe csökkenhet, miközben a bérek emelkedése százalékban kifejezve kétszámjegyű lehet, amelyet felerősíthet a közmunkások számának eséséből származó összetételhatás.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette, az idei év hátralévő részében tovább javulhat a munkanélküliségi ráta, elérheti a 4 százalékot, ami lényegében teljes foglalkoztatottságot jelent. A munkaerőpiac helyzete emiatt leginkább úgy javítható, hogy az állami szektorban és a közfoglalkoztatásban dolgozókat képzésekkel „átterelik” az elsődleges munkaerőpiacra, mérsékelve az ottani munkaerőhiányt - fogalmazott. Hozzátette, ezzel a szerkezeti változással lehetne javítani a foglalkoztatottsági és a munkaerőpiaci helyzetet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a közfoglalkoztatottak száma csökkent, még mindig viszonylag magas, 202 ezer.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint kedvező, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenése az aktivitási ráta enyhe további emelkedése mellett következett be, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacra visszatérők viszonylag rövid időn belül találnak állást maguknak. A következő hónapokban tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta, amelyet a szezonális hatások is erősítenek, mert a nyári-őszi hónapokban az idénymunka-lehetőségek száma is felfut. Éves átlagban az Erste továbbra is 4,2 százalékos munkanélküliségi rátára számít - írta kommentárjában.
Hogy volt régen...?
