Május-júliusban százhatvanezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A növekedés túlnyomó része a versenyszektornak köszönhető, mivel a közfoglalkoztatottak és a vendégmunkások száma sem nőtt ez idő alatt.
Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci és képzési államtitkára, Czomba Sándor monda az MTI-nek. Kiemelte, hogy hónapok óta négymillió fölött van a foglalkoztatottak száma, és 8 százalék alá csökkent a munkanélküliség. A KSH közlése szerint május-júliusban 4 millió 127 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 4,1 százalékkal, 164 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 3,1 százalékponttal 61,8 százalékra emelkedett. A munkanélküliség a második negyedévi 8,0 százalékról 7,9 százalékra csökkent az április-július közötti három hónap átlagában. A 15-74 éves korosztályban 354 ezer volt a munkanélküliek száma, 92 ezerrel, 20,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában.
Számos jól működő foglalkoztatási programot indított a kormány, ezek láthatóan javítják az ország foglalkoztatási helyzetét: ilyen például az Első Munkahely Garancia Program, a lakhatási támogatás vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázat - emlékeztetett Czomba Sándor. Hangsúlyozta, a kormány célja az elkövetkező időkben az, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség szintjére, 300 ezer alá csökkentse, a közmunka helyett pedig egyre inkább a versenyszféra legyen a növekedés motorja.
Az Erste Bank vezető elemzője, Gabler Gergely szerint a munkaerő-piaci folyamatok a közmunkaprogramok hatását kiszűrve is javulnak. A magánszektorban is erőteljes bővülés látszik, amelyben kiemelt szerepe van az autóiparnak, számos autógyár harmadik műszakot vezetett be. Az elmúlt egy évben az egyes iparágak kapacitásbővítésének köszönhetően az alacsonyabban képzett munkaerő jelentős részét felszívta a munkaerőpiac – mondta el az elemző, aki szerint az idén éves szinten 8,1 százalékos munkanélküliségre, a következő két évben pedig ennél is alacsonyabb munkanélküliségi rátára lehet számítani. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy hiába segíti a munkanélküliség mérséklődését a versenyszféra kedvező alakulása, amennyiben a közmunkások száma csökken, a tendencia változhat. Ezt támasztja alá, hogy a magánszférában foglalkoztatottak száma ugyan növekedett, de még messze elmarad a válság előtti szinttől.
Az ING Bank vezető elemzője, Balatoni András szerint a következő hónapokban további munkaerő-piaci javulásra lehet számítani, mivel erőteljes volt a gazdasági növekedés az első fél évben, és a munkaerőpiac a gazdaság ciklusát jellemzően késéssel követi. A növekvő vállalati bizalmat jelzi, hogy majdnem minden ágazatban növelni szeretnék a foglalkoztatás szintjét, a foglalkoztatottsági adatok a közfoglalkoztatást leszámítva is folyamatosan javulnak. Balatoni András arra számít, hogy a gazdaságilag aktívak száma, illetve a munkakínálat szintén bővülni fog a következő hónapokban, ebből adódóan a munkanélküliségben csak kismértékű csökkenés várható, ám ez összességében kedvező irányú átalakulás.
A nemzetgazdasági tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy 4 millió 127 ezren dolgoztak Magyarországon május-júliusban, ami 22 éves rekordnak felel meg. Eközben a munkanélküliek száma 7,9 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami 2008 vége óta a legkedvezőbb adat. A foglalkoztatottak számának növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a kormány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. A kiváló makroadatok is bizonyítják a magyar gazdaság fellendülését - olvasható az NGM közleményében.
Hogy volt régen...?
