Költségkímélő közmunka

A TÖOSZ szerint a közfoglalkoztatottak által elvégzett munka jelentős költségektől mentesítheti az önkormányzatokat. A Közmunkás Szakszervezet azonban úgy látja, nem mindig biztosítják a munka és az oktatás során a megfelelő feltételeket – írja a Világgazdaság.

Nem éri szankció azokat a településeket, amelyek nem tudják a hatósági szerződésekben vállalt létszámot foglalkoztatni a közfoglalkoztatásban – közölte a parlament honlapján a belügyminiszter. Pintér Sándor egy kérdésre válaszolva leírta: az önkormányzatok csak a ténylegesen foglalkoztatott létszám után lesznek jogosultak az állami támogatásra. A jobbikosBertha Szilviajelezte, hogy több településen nem tudják a vállalt közfoglalkoztatotti létszámot a határidőkre feltölteni. Gyöngyösön például közel 600 főre szerződtek, ebből az önkormányati hivatal 257 főre, de mintegy 80 fő foglalkoztatása nincs még megoldva.

„A vállalt közfoglalkoztatotti létszámokat a települések mintegy 90 százaléka teljesíteni tudja” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, hogy a munkaügyi központokkal minden település egyedi szerződést ír alá, felmérik, hány embert tudnak közmunkával foglalkoztatni. Az állam fizeti a bért, a járulékokat, a munkába állás és az orvosi vizsgálat költségeit.

„Az utóbbi 20 év legjobb rendszere a közfoglalkoztatás a munka biztosítására egyes rétegeknek” – mondta a TÖOSZ elnöke. Szerinte a településeknek óriási segítség és jelentős pénzkiadást kerülnek el, ha közfoglalkoztatottak árkokat tisztítanak meg, festik a közterületi utcabútorokat, karbantartják a földutakat, a faállományt, vagy az erdőségeket. Úgy vélte, hogy 200–300 ezer ember mindig lesz, aki képzettsége és életmentalitása miatt nem tud máshol elhelyezkedni csak a közfoglalkoztatottságban.

„Egyes településeken jó gyakorlatként lehet látni, hogy az önkormányzat növényeket termeszt, vagy állatokat tart értékteremtő közmunka keretében” – mondta lapunknak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint előfordulhat, hogy már túllépik azt a termelési keretet, amelyet maguknak, vagy a saját, esetleg a szomszéd településnek termelnek. Ebben az esetben meg kellene szervezni az értékesítési csatornákat, hogy a nyomott áras termékeket (például primőr árukat, bogyós termékeket, gyógyszeralapanyagokat) el tudják adni, és ehhez támogatni kellene a szociális szövetkezeteket.

„Nem vitatjuk a közmunka létjogosultságát, igen fontos szerepe lehet, hogy egy átmeneti megoldás után visszavezessen embereket a piaci munka világába” – nyilatkozta lapunknak a Közmunkás Szakszervezet (KSZ) társelnöke. Komjáthi Imre szerint jó ötlet a téli közmunkaprogram, mivel pénzhez juttathatja a rendkívül nehéz helyzetben lévő embereket, de a kivitelezéssel súlyos gondok vannak. „Nagy a fejetlenség az önkormányzatok és a képzést biztosító iskolák körében is” – hangoztatta Komjáthi. Sérelmezte, hogy nem biztosítják sok esetben a feltételeket, nem adnak megfelelő védőfelszerelést, ruházatot és csak látszatmunkákat adnak.

Az iskolákban nincs megfelelő oktatói létszám, sem elég tanterem. Szerinte előfordult, hogy hat általános iskolai végzettségű embert is megpróbáltak hitelügyintézői tanfolyamra beíratni.

Napot, hópelyhet rajzoltak

Tiszaföldváron száz közmunkást iskoláztatott be az önkormányzat, ez alatt bruttó 75 ezer forintot kapnak. Hegedűs István polgármester elmondta: az alapokról kezdik a tanulást, bemutatják nekik az ABC-t, a tudásszintfelmérőn felhőt, napot, hópelyhet rajzolnak, az első matekórán elég, ha ötig elszámolnak. Ha esik a hó, akkor eltakarításában részt kell venniük. Egy másik Jász-Nagykun-Szolnok megyei települést (ahol 250 munkanélkülit regisztráltak) központilag arra kértek, hogy 200 közmunkást foglalkoztassanak, de ezt nem tudják megoldani, főleg, ha nem esik a hó.