Az ország leghátrányosabb negyvenhét térségében kilencszázhárom település tartozik a szabad vállalkozási zónákhoz - jelentette be a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A zónák döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de érintettek még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves, Tolna, Baranya, Békés és Csongrád megye egyes részei is.
A szabad vállalkozási zónákba betelepülő vállalkozások fejlesztési támogatásokat, különböző adókedvezményeket és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (NFA) meghirdetett munkahelyteremtő pályázatokhoz kapcsolódó pluszforrásokat vehetnek igénybe - közölte Czomba Sándor államtitkár. Egyszerűsödik számukra a betelepüléssel kapcsolatos bürokratikus eljárás, és csökkennek az ezzel járó adminisztrációs terhek.
Az újonnan betelepülő cégek a fejlesztési támogatást, illetve az adókedvezményt 100 millió forint beruházási értékhatár felett vehetik igénybe, a szociális hozzájárulási adókedvezmény keretében munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: ez az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű kedvezményt jelent. Egy munkavállaló esetében, három évre vetítve, 850-860 ezer forintnyi támogatást kaphatnak a vállalkozások.
A munkahelyteremtő pályázatok kapcsán az államtitkár leszögezte: az a vállalkozás, amely új dolgozókat alkalmazna, és nyer a kiírt pályázaton, munkavállalónként maximum 2,6 millió forint támogatást tud felvenni, amit eszközbeszerzésre fordíthat. Ha ez a beruházás a zónában valósul meg, akkor ezért plusz 400 ezer forint jár, így ezekben a térségekben vállalkozásonként 3 millió forint a megkapható legnagyobb támogatási összeg.
A kedvezményeket február 1-jétől már igénybe lehet venni. Czomba Sándor közlése szerint a szabad vállalkozási zónák kialakítása az első lépése annak a fejlesztéspolitikai elképzelésnek, amely a hátrányos és a jó helyzetben lévő régiók közötti különbségeket igyekszik csökkenteni.
Hogy volt régen...?
