Az idén közfoglalkoztatási programok keretében a résztvevőknek kizárólag hat-, illetve nyolcórás munkalehetőséget ajánlanak, a négyórás közfoglalkoztatás megszűnik. A költségvetés és a bevonni tervezett létszám nem tette lehetővé, hogy kifizessék a minimálbért, talán jövőre.
A közfoglalkoztatási rendszer három pillérre épül, és a jelenlegi adatok alapján összesen több mint 206 ezer ember vehet részt a programokban – mondta el Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. Az országos közmunkaprogramokban, amelyekben kizárólag 8 órás és 11 hónapos munkalehetőség lesz, 45 ezren vehetnek részt, a 6 órás foglalkoztatást ajánló önkormányzati közmunkaprogramokban több mint 79 ezren, míg a tavaly indult és idén is folytatódó kistérségi mintaprogramokban több mint 67 ezren - közölte az MTI.
A közfoglalkoztatottak bruttó 71 800 (nettó 47 ezer) forintot keresnek majd havonta, a garantált közfoglalkoztatási bér (a szakképzettséggel rendelkezőknek) bruttó 92 000 forint lesz. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó a bérek kapcsán elmondta: a költségvetés és a bevonni tervezett létszám nem tette lehetővé, hogy kifizessék a minimálbért, de jövőre „ha rajtuk múlik, elérik”. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a 22 ezer forintos segélyhez képest a nettó 47 ezer forint jelentősen több. Kiemelte továbbá azt is, hogy kötelezően legalább háromféle munkát kell felajánlani minden közfoglalkoztatottnak, az átlag az eddigi tapasztalatok alapján négy-öt lehetőség.
Papp Károly emlékeztetett arra, hogy a téli, 2011-ből 2012-be áthúzódó közfoglalkoztatás megtervezése 2011 novemberében lezárult, és a kormány a munkaügyi központok rendelkezésére bocsátotta a szükséges forrásokat. Kiemelte, hogy 2012-ben is az értékteremtő közfoglalkoztatás a cél.
Az országos közmunkaprogramokban vízügyi igazgatóságok, erdészetek, a MÁV, az Állami Autópálya Kezelő, a közútkezelő, magán-erdőgazdaságok, a nemzeti parkok igazgatóságai, az Országos Rendőr-főkapitányság, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vesznek részt foglalkoztatóként. Ezeken kívül parlagfű-mentesítésre is indul majd egy három hónapos, országos közmunkaprogram.
A folytatódó kistérségi mintaprogramokról elmondta a helyettes államtitkár, hogy 1816 önkormányzatot szólítottak meg a lehetőséggel. Hét programelemet kínálnak fel, a helyi sajátosságokhoz igazodva: lehetőség lesz mezőgazdasági munkákra, mezőgazdasági utak, közutak karbantartására és belvízelvezető rendszerek, patakmedrek rendbetételére, illegális hulladéklerakók megszüntetésére, de be lehet kapcsolódni a biomasszakazán programba is.
A rendszer „harmadik lába” az önkormányzati közfoglalkoztatás a különböző önkormányzati intézmények tevékenységének segítésére. E téren százszázalékos az állami támogatás, vagyis az önkormányzatoknak nem kell önrészt előteremteniük a közfoglalkoztatáshoz.
Bővítették a képzési lehetőséget, mondta el Papp Károly: míg tavaly csak az országos programokhoz adtak képzést, idén a kistérségi programokon belül a mezőgazdasági részhez is lesz ilyen, így növénytermesztést, állattenyésztést és hagyományos tartósítást tanulhatnak a résztvevők. A képzésnek az is fontos célja, hogy elősegítse a háztáji gazdálkodásra való felkészülést. A képzésekbe elsősorban azokat az álláskereső tanárokat és agrárszakembereket szeretnék bevonni, akik jelenleg munkanélküliek. Ezen kívül előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Központi Statisztikai Hivatallal és a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot felügyelő szervezettel is, hogy náluk is több ezer diplomás közfoglalkoztatott találhasson munkát.
Idén új elemként felkérték az ötezer fő alatti települések önkormányzatait, hogy a hagyományos önkormányzati közfoglalkoztatás terhére március 31-éig alkalmazzanak nyolc órában egy embert, aki a település időseinek gondozásában, jelzőrendszer működtetésében vesz részt.
A program mezőgazdasági képzés részét 2011-hez hasonlóan idén is összehangolják a Hegedűs Zsuzsa vezette Minden gyerek lakjon jól Alapítvány akciójával. Hegedűs Zsuzsa ennek kapcsán elmondta: tavaly az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségében 300 településen több mint 15 ezer halmozottan hátrányos helyzetű többgyermekes családnak juttattak egész évi zöldség- és fehérjeszükségletüket fedező vetőmagot és kisállatot. Az önkormányzati beszámolók alapján a családok 81 százaléka sikerrel élt a lehetőséggel. 2012-ben a programba tavaly nem jelentkező 51 436 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekes családból minél többet be szeretnének vonni. 174 millió forintból 15 ezer családot juttatnának ilyen lehetőséghez. Hegedűs Zsuzsa szerint ez is „akkor tud megállni a lábán”, ha a családból az egyik szülő munkához jut. Erre megoldást jelenthet a közfoglalkoztatás.
Hogy volt régen...?
