Idén április-júniusban 310 ezer volt a munkanélküliek száma, 49 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent – jelentette július végén a Központi Statisztikai Hivatal. Az MTI által megkérdezett elemzők szerint nem fog emelkedni.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a munkanélküliségre vonatkozó számsort értékelve elmondta: a szezonális hatásnak szerepe van a kedvezőbb adatokban, nyáron eleve növekedni szokott a foglalkoztatás. Szerinte az év hátralévő részében várhatóan 7 százalék alatt marad a munkanélküliségi ráta, így éves átlagban 7 százalék körüli mutatóra lehet számítani. A munkaerő-piaci tendenciákról elmondta: az adatok javulásához hozzájárult a gazdasági növekedés is, a versenyszféra ugyanis fokozottabban képes felszívni a munkaerőt. Véleménye szerint szintén fontos szerepe van a közfoglalkoztatásnak: tavaly, a választások után ugyanis jelentősen visszaesett a közfoglalkoztatottak száma, a hivatalos adatok szerint májusban és júniusban 114-134 ezren voltak, ezzel szemben idén májusban 210 ezer közfoglalkoztatottat tartottak nyilván. Bár a júniusi közfoglalkoztatási adatok még nem elérhetők a hivatalos közmunkaportálon, ha az idén májusi 210 ezres szinttel számolunk júniusra, akkor több mint 70 ezret tett ki a növekedés, ez pedig számottevően javítja a statisztikát.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője osztja azt a véleményt, hogy a munkanélküliségi ráta 7 százalék alatt stabilizálódik: az idei harmadik negyedévben akár 6,2 százalékig is csökkenhet, és a negyedik negyedévben még nem kezd érdemi növekedésbe. Az év egészében pedig 6,8 százalékos lehet a tavalyi 7,7 százalékot követően. Az április-júniusi három hónapos időszak átlagában, lényegében a második negyedévben, a foglalkoztatottak száma 4 millió 200 ezer fölé emelkedett, ez több mint 176 ezres, 3,1 százalékos növekedés 2014 azonos időszakához képest. A 176 ezres növekedésből 45 ezer köthető a közfoglalkoztatás bővüléséhez, 13 ezer pedig a hivatalos megfogalmazással külföldi telephelyen dolgozók számának növekedéséhez.
A 15-74 éves korú népességen belül ez 55,7 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, ami az egy évvel korábbinál közel 2 százalékponttal magasabb – hívta fel a figyelmet Oszlay András. Az alkalmazottak körében valamelyest erőteljesebb volt a meghatározott időre szóló szerződés keretében foglalkoztatottak számának növekedése, ami a szezonális munkahelyek bővülésének normális velejárója. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 310 ezerre csökkent az egy évvel ezelőtti 359 ezerről, ezzel a munkanélküliségi ráta 6,9 százalékos. Hét százalék alatti értéket utoljára 2005 februárjában tartott nyilván a KSH - emlékeztetett. Ugyanakkor a munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónapra növekedett. A legutóbbi vállalati felmérések és konjunktúraindexek alapján a legtöbb szektorban a foglalkoztatási szándék növekvőben van, ezért az év folyamán a normális szezonalitást meghaladó további javulásra számít a Takarékbank osztályvezető elemzője a munkaerő-piaci mutatókban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2,5 százalékpontot javult, így 63,8 százalékra emelkedett. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a 15-24 éves korosztály foglalkoztatási aránya 2,1 százalékponttal, 25,2 százalékra javult, így közülük összesen 278 ezren dolgoznak. Az NGM előrejelzése szerint a közelmúlt makrogazdasági adatai további foglalkoztatás-bővülést ígérnek, s a költségvetés bevételeinek alakulására, valamint a háztartások fogyasztására egyaránt pozitív hatással lesznek. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a kormányzat aktív foglalkoztatáspolitikai eszközeinek, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak – áll a minisztériumi közleményben.
Hogy volt régen...?
