Bár az irányt elvileg jónak tartják, kételkednek a Magyar Nemzetnek nyilatkozó önkormányzati szövetségi vezetők abban, hogy a jelenlegi tervek alapján végig lehet vinni a közmunkaprogram átalakítását.
– Ha beleszakadunk, akkor sem lehet 200 ezerből 2530 ezernél több közmunkást átvezetni a valós munkaerőpiacra. Azokon a településeken, ahol harminc kilométeren belül nincs tényleges munkalehetőség, ahol nincsenek nagyobb ipari parkok vagy kereskedelmi központok, lehetetlen a jelenlegi helyzeten változtatni – fogalmazott lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.
Schmidt Jenő kijelentette: egyetért a kormány céljaival, csakhogy a gyakorlat mást mutat, mint az elmélet. Szerinte az is probléma, hogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódva, a fiatalok számára kitalált úgynevezett Start munkaprogram leállhat, ugyanis annak önköltsége jelenleg már „az egekben van”.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a kabinet célja jó, de tudomásul kell venni, hogy mindig lesz legalább 50-100 ezer ember, akit nem fognak tudni kivezetni a munkaerőpiacra.
Kedvezőnek látja azonban a helyzetet a 7600 fős, Borsod megyei Putnok kormánypárti polgármestere. Tamás Barnabás a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy aki ma Magyarországon dolgozni szeretne, az tud is. A városban 600 ember dolgozik közmunkában, és a tervezett kormányzati átalakítás szerinte egyáltalán nem lesz hátrányos. A közfoglalkoztatottakat ugyanis képzik, például asztalosnak, kőművesnek vagy ácsnak, és akik képesítést szereznek, azoknak a 95 százaléka vissza tud menni a versenyszférába, ahol kétszer-háromszor több pénzt kereshetnek – mondta.