A sokszor értelmetlen, ugyanakkor százmilliárdokba kerülő közmunka miatt nem maradt ember az agrármunkákra – ezt üzeni sok érintett szerint Pintér Sándor új törvénytervezete, ami szerint közmunkásokat napszámba lehetne vezényelni. A változtatásra tehát szükség van, viszont az új törvény a futó programokat is szétbombázhatja írja a VS.hu.
Sok helyen előfordul, hogy miközben a közmunkások az árokparton kapirgálnak, a közeli földeken nincs, aki leszedje a paradicsomot – mondja Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szerinte emiatt jó és hasznos Pintér Sándor belügyminiszter javaslata arról, hogy az agrárvállalkozók a mezőgazdasági idénymunkára közmunkásokat kérhetnének a helyi polgármestertől, akik így ideiglenesen napszámosként dolgoznának.
Az üres földek annak ellenére jelentenek problémát, hogy több agrárvállalkozótól szerzett információink szerint ma idénymunkásként napi 4000-4500-5000 forintot lehet keresni (az alacsonyabb összeget jellemzően a keleti megyékben), amivel akár nettó 100 ezer forintos fizetéshez juthat az idénymunkás, szemben a közmunkával szerezhető 51-52 ezer forintos nettóval.
Hogy még sincs napszámos, annak az az oka, hogy aki mezőgazdasági idénymunkát vállalna, az addigra már bekerült egy közmunkaprogramba, ami egy évre biztos pénzt és tb-ellátást jelent. Ezt pedig a tapasztalat szerint nem hagyják el az emberek a bizonytalan napszám kedvéért.
Egy dunántúli kisváros közmunkásokkal foglalkozó vezetője (mivel csak jegyzői engedéllyel nyilatkozhatott volna, azt kérte, ne írjuk le a nevét) azt mondta lapunknak: a náluk dolgozó több mint száz közmunkás 80 százaléka kapásból váltana, és menne idénymunkára, ha lenne lehetősége rá.
„Ezek az emberek jellemzően így is megragadnak minden lehetőséget, hogy dolgozzanak a közmunka mellett: vagy délután, vagy hétvégenként, de van, aki a szabadságát is akkorra időzíti, amikor biztosan el tud menni idénymunkásnak. Nekik biztosan nagy segítség lenne, ha közmunkásként »főállásban« is dolgozhatnának, mert jobban keresnének” – mondta az önkormányzati cég vezetője.
Csakhogy a törvényjavaslat két problémát is jelez.
Az egyik, hogy – Gémesi György szerint – világosan mutatja: hiába dolgoznak már 560 ezren közmunkában, és költ évente 300 milliárd forintot az állam erre, ha sok helyen még mindig nincsenek normális programok a foglalkoztatásra. Egy közép-magyarországi járási hivatal vezetője is ugyanezt mondta lapunknak a törvénytervezet apropóján: „Az a baj, hogy hiába folyik a harmadik éve a közmunkaprogram, máig nem sikerült normális tartalommal megtölteni sok helyen.”
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének fideszes elnöke úgy fogalmazott: a javaslat annak beismerése, hogy a munkanélküliségi adatok kozmetikázása érdekében annyi embert tereltek be a közmunkába, hogy sok helyen már nem is maradt szabad munkaerő idénymunkákra.
Tab polgármestere arra is felhívta a figyelmet – és ez a másik probléma a javaslattal – , hogy az önkormányzatok a Start munkaprogram keretében foglalkoztatják a közmunkásokat, ezt törvény írja elő nekik. „Ezek a programok októberig, novemberig, jövő év februárjáig tartanak, és a közmunkások jelenlegi létszámára tervezték őket. Nem lehet csak úgy ezresével máshova irányítani az embereket anélkül, hogy ellehetetlenüljön egy ilyen program” – mondta.
A már idézett, egy dunántúli város közmunkásokkal foglalkozó illetékese is azt mondta: náluk négy program is fut, ennek keretében belvízelvezető csatornákat ásnak, illegális hulladéklerakókat számolnak fel, utcabútorokat, térköveket készítenek a település részére. Ezekkel a tevékenységekkel előre terveztek a kisváros vezetői, így nem fogják tudni csak úgy átvezényelni a közmunkásaikat, hiszen nem tudnak csak úgy felvenni és betanítani újakat. Vagy ha igen, akkor a program maga válik értelmetlenné, hiszen nyilvánvaló, hogy egy bizonyos minimumlétszám alatt sem értelmes módon árkot ásni, sem térkövet előállítani nem lehet – vélekedett.
Akár közmunka, akár mezőgazdasági idénymunka, a megkérdezettek közül többen is problémaként említették a tartós munkanélküliség személyiségromboló hatásait is, ami miatt az érintetteknek szinte reménytelen visszatérni a munkaerőpiacra.
„Nem az a baj, hogy ne lenne ember. Az a baj, hogy ha hétkor, fél nyolckor elkezdik a munkát, akkor kilenc körül ki kell vinnem nekik az első pohár bort, különben rosszul lesznek, nem tudnak tovább dolgozni” – ezt egy, az ország több megyéjében is szőlőműveléssel foglalkozó vállalkozó mondta az idénymunkáról.
A már idézett járási vezető is úgy nyilatkozott, tapasztalatai szerint három-négy év munkanélküliség sokaknál nehezen visszafordítható folyamatokat idéz elő.
Egy Mátra környéki, szőlőműveléssel foglalkozó vállalkozó azt mondta, a környékbeli munkanélküliek harmada alkalmas arra, hogy valaha is a nyílt munkaerőpiacra visszatérjen. Egy dél-dunántúli kisváros polgármestere kétharmados arányról számolt be, míg a korábban is említett városgazdálkodási vezető szerint a 80 százalékos érdeklődési arány az idénymunkára azt is jelzi, hogy nagyságrendileg ennyien vannak, akik még minden gond nélkül helytállnának egy munkahelyen.
Mint arról lapunk elsőként számolt be, Pintér törvényjavaslatának lényege, hogy a nyári hónapokban a közmunkásokat szervezetten átirányíthatnák idénymunkákra. Az a gazdálkodó, aki május és október közt embereket venne fel mondjuk eperszedésre, az a polgármesternek jelenti majd be munkaerőigényét. A polgármester kiválasztja a megfelelő közmunkásokat, majd a listát leadja a járási hivatalnak, amely szól a közmunkás foglalkoztatójának, hogy mentse fel az illetőt a „munkavégzési és rendelkezésre állási” kötelezettsége alól. Az idénymunkások jellemzően egyszerűsített foglalkoztatás formájában vállalnak munkát, ennek lényege, hogy a munkaadó napi 500 forinttal letudja az összes közterhet.
A javaslat ellen több ellenzéki párt is tiltakozott, „új robotot” emlegetve, aki ugyanis megtagadja, azt három hónapig kizárják a közmunkából, és így a rendelkezésre állási támogatást sem kaphatja meg.
Néhány vélemény a tervezetről
Bogdán László, a „köcsögtelenítő programjáról” és a helyi gazdálkodásáról elhíresült Baranya megyei Cserdi polgármestere: a település határában nincs magángazdálkodó, így őket nem valószínű, hogy érintené a jogszabály-módosítás.
Balázs Csaba, Siklós alpolgármestere: a településen biztosan lenne igény az idénymunkára mind a mezőgazdasági vállalkozók, mind a közmunkások részéről. Szerinte ez azokon a településeken hozhat pozitív változást, ahol helyben csak a mezőgazdaság tud munkaerőt felszívni.
A mórahalmi önkormányzat azt közölte, egyelőre nem ismerik részleteiben a javaslatot, így kommentálni sem kívánják.
Hogy volt régen...?
