Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra, illetve reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét.
Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
 Nagyon fontos anyag jelent meg
Múlt héten már közöltünk egy nagyobb összefoglalót annak apropóján, hogy megjelent itthon az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez (HET) kapcsolódóan mind a 9 fejlesztési komponens külön-külön rövid, 10 oldal körüli anyaga. Ezekben még nem voltak igazán kibontva a részletek, költségvetési terveket sem tartalmaztak és így zajlott róluk már a társadalmi egyeztetés. Április 12-én az egészségügyi komponensről bővebb anyagot írtunk, hiszen abban egy kórházreform részletei is felsejlettek.
Aztán április 14-én este felbukkant a kormány hivatalos társadalmi egyeztetési oldalán a teljes, mind a 9 komponenst (plusz egyet, lásd alább) egybegyúró 432 oldalas anyag, amelyben a makrogazdasági hatásvizsgálati eredményeket is közzétettek. A terjedelmes anyag rögzíti, hogy A magyar HET célja elsősorban a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenálló-képességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése. Ennek legfőbb eszköze a magyar Kormány álláspontja szerint egy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pálya kialakítása, amely a gazdasági ökoszisztéma minden elemére, illetve a társadalom minden csoportjára kiterjedő módon járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyek fenntartásához, illetve újak létrehozásához, a vállalkozások versenyképességéhez és a társadalmi felzárkózáshoz”.
Â