Az első szabad választások óta eltelt több mint három évtized gyakorlatában nem volt még olyan köztes állapot, amire a parlament kormányoldali többsége a 2024-es választásokat érintően lehetőséget teremtett, s ez több kérdést is felvet. Ha a választásokig nem változnak a jogszabályok, nyáron eldurvulhat a helyzet egyes önkormányzatokban.
2022 júliusában az Országgyűlés tizenegyedik alkalommal is módosította az Alaptörvényt, és ezzel a változtatással különleges módon szabta át az önkormányzati választásokat. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására vonatkozó szabályok szerint 2019. október 13-án öt évre választottuk meg a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjait, ami azt jelenti, hogy a jelenleg is regnáló 3177 polgármester, a képviselők és a főpolgármester mandátuma 2024 októberéig tart.
Az Alaptörvény módosításával azonban úgy változtattak az irányadó szabályokon, hogy az új önkormányzati választásokra nem közvetlenül a polgármesterek mandátumának őszi lejárta előtt kerül sor, hanem jóval előbb, már nyár elején, június 9-én. Az alkotmány egészen pontosan úgy fogalmaz:
...a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.
Azt is rögzíti, hogy a most hivatalban lévő tisztségviselők megbízatása 2024. október 1-ig tart. Mindebből az következik, hogy a hivatalban lévő, de júniusban leváltott polgármestereknek négy hónapon át úgy kell településüket vezetniük, hogy de facto már nem ők a polgármesterek. Ez az interregnum jelentős bizonytalanságokat eredményez.
Hogy volt régen...?
