Alig kapták meg megbízóleveleiket a 2019-es önkormányzati választást követően az új városvezetők, máris kitört a koronavírus-járvány, és megsokasodtak a helyhatóságok egészségügyi, közigazgatási és egyéb feladatai.
Súlyosbította nehézségeiket, hogy az Európában jellemző modellel szemben – ahol jelentős plusz támogatást kaptak az önkormányzatok a megnövekedett egészségügyi, közigazgatási feladatok ellátására – nálunk jelentős összegeket vontak el az amúgy is kivéreztetett önkormányzatoktól.
A magyar kormány – arra hivatkozva, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a járvány okozta terhek viseléséből – több oldalról nyirbálta meg az önkormányzatok költségvetését. Így ingyenessé tette az ország egész területén a parkolást, amellyel megfosztotta a helyhatóságokat a parkolási díjaktól, megfelezte az iparűzési adót, illetve megtiltotta a helyi adók emelését, továbbá elvonta a súlyadót. Később ugyan az utóbbi kivételével megszűntek a korlátozások, azonban a központi költségvetésből egyre kevesebbet kap az önkormányzati szektor.
Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy 2015-2016-hoz képest amúgy is jelentősen csökkent az önkormányzatok részesedése a központi költségvetésből. Amíg 2015-ben a központi költségvetésből 3,98 százaléknyi, 2016-ban pedig 4,2 százaléknyi támogatás jutott az önkormányzatok kötelező feladataira, addig ez az arány 2022-re 2,43 százalékra esett vissza.
Hogy volt régen...?
