Félidejéhez érkezett a levegőminőség javítását célzó, 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Keszthelyi Nikoletta.
A HungAIRy LIFE program a levegőminőséggel összefüggő kormányzati intézkedések egyik kiemelt projektje, teljes költségvetése 5,2 milliárd forint, 40 százaléka magyarországi forrásból valósul meg. A projektet koordináló Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a levegőminőség javítását szolgáló jó gyakorlatok bemutatására szolgáló workshopot rendezett az önkormányzatok részére. A nyolc éves időtartamú projekt az ország nyolc régiójának tíz településén levegőminőségi tervek végrehajtását szolgálja emissziós adatbázisok fejlesztésével és átfogó szemléletformáló programokkal.
Utóbbiak közül példaként említette a helyettes államtitkár az idén februárban indult Kölcsönkapott levegő című programot, amelyben általános iskolásokat avatnak be a levegőminőséggel összefüggő információkba, illetve a légszennyezés elleni fellépés lehetőségébe. Az év végéig tartó programban, amellyel több ezer diákot tudnak elérni, az Országos Meteorológiai Szolgálattal (OMSZ) működnek együtt: az általános iskolások az OMSZ mérőbuszán egyebek mellett a légszennyező anyagokról kapnak információkat.
Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága, és a légszennyezésnek jelentős egészségkárosító hatása van – mondta Keszthelyi Nikoletta –, ezért egyértelmű társadalmi érdek a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése, a levegő minőségének javítása és ahol még nem szennyezett, a tisztaságának megőrzése. Az Energiaügyi Minisztérium több szakterület és más minisztériumok bevonásával kidolgozta az Országos levegőterhelés-csökkentési programot. Ez lefedi az összes kibocsátó forrást, így tartalmaz intézkedéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, valamint a lakosság és intézményi szektorok vonatkozásában és az energetika területén is. A program ütemezett végrehajtásával elérhető a várható élettartam növekedése, valamint az, hogy kevesebb legyen a légszennyező anyagok miatti megbetegedés.
Már nem az ipar és a gyárak alkotják a legjelentősebb szennyező forrást, hanem a lakossági szektor – állítja a helyettes államtitkár –, ugyanis a levegőbe kerülő szálló por a legnagyobb mértékben a nem megfelelő lakossági tüzelésből és fűtésből, illetve a hulladékok illegális égetéséből származik. Már 2014-ben elindult a Fűts okosan! program, amelynek honlapján számos információ található egyebek mellett a helyes tüzelésről is.
Keszthelyi Nikoletta felidézte, hogy a szálló por csökkentésére vonatkozó ágazatközi intézkedési program 2011-es indulása óta a közlekedési, a mezőgazdasági, az ipari és a lakossági szektorban több mint 300 milliárd forint értékben valósultak meg intézkedések. Példaként említette a teherforgalomtól védett övezetek kijelölését, a zöldbusz programot, az otthonfelújítási programot és az elektromobilitás fejlesztését.
Hogy volt régen...?
