A kormány múlt héten jelentette be, hogy Magyarország nem tervez többé a vályogházakkal, ezért a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában az ilyen épületek bontását javasolja a felújításuk helyett. A felújításukat várhatóan nem is támogatják többé.
- Ez több mint 670 ezer házat érint,
- melyekben 1.396.396 ember lakik,
- a lakásban élő lakosság 14,4 százaléka.
Az intézkedés eleget kíván tenni az EU-s klímatervnek, amelyben 55 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentés a cél 2030-ra, így ennek fejében Magyarország 2021-2027 között több szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás megvalósításához szükséges forrást kaphat.
A birodalom visszavág
A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi épületállomány nagy részének teljes körű megújulása szükséges, úgy, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni.
Mindezt úgy, hogy Magyarországé az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állománya. A kormány szerint a vályogházakat „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”
Az új remény
A Környezettudatos Építők Szervezete csütörtökön adta ki állásfoglalását a kormány stratégiájával kapcsolatban. A szervezet 2019-ben alakult és céljuknak tűzték ki a természetes alapanyagokból épített házak népszerűsítését. Az egyesületben egyaránt megtalálhatók építészek, kőműves és vályogépítő mesterek, oktatók, valamint kutató- és fejlesztőmérnökök, építőanyaggyártók.
Az önkéntes alapú szervezet jelmondata: „A természetes építőanyag-használaton alapuló építéskultúra szakmai képviselete. Ezen belül a fenntartható (természet működését alapul vevő) életmód, a hozzá kapcsolódó építési rendszerek és természetes anyagok alkalmazhatóságának bemutatása, tanítása.”
Állásfoglalásukban egyértelműen kimondják, hogy a közvélekedésben elterjedt gondolat, miszerint a vályogházak csak hatalmas összegekből felújíthatók, nem igaz. Hozzáteszik, hogy szakmai véleményük alapján „a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése”. A szervezet szerint a vályogházak maradéktalanul megfelelnek természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó a EU-s rendeleteknek is.
Hozzáteszik, hogy ez a fajta népi építészeti stílus meghatározó a magyar települések arculata szempontjából, és kulturális, építészeti szempontból is fontos a vályogházak megőrzése. Továbbá olvasható a közleményben, hogy a vályogházak „olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől”.
A Rosenheimi Épületbiológiai Intézet szerint a vályog gyakorolja a legnagyobb pozitív hatást a lakóklímára: a természetes páraszabályozásnak köszönhetően megelőzi a penészedést, mentes egészségkárosító kemikáliáktól, minimalizálja az elektroszmogot így biztosít nyugodt pihenést lakóinak.
Összességében egy vályogból épített ház ökológiai lábnyoma jóval kisebb mint egy modern házé. Emellett a téglaépítésű házakkal szemben minden évszakban biztosítja az ideális hőmérsékletet a benne élők számára. Télen kiválóan tartja a meleget és nyáron a legnagyobb hőségben is hűs. Építési költségei jóval kisebbek, csak megfelelő talajt kell kiválasztani, továbbá találni egy vályogházépítő mestert, aki koordinálja az építkezéseket.
Cikkünk részleteket idéz a 444.hu-n megjelent hosszabb anyagból, amely itt olvasható »
Hogy volt régen...?
