Magyarország saját forrásokból fedezheti a teljes áramszükségletét, beleértve az addig kiépülő új ipari kapacitások villamosenergia-igényét is – jósolja 2030-ra az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Czepek Gábor.
Az olcsó energia korszakának jó időre vége, a kormány ugyanakkor továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti a háztartások védelmét az árrobbanással szemben – mondta az államtitkár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezvényén Budapesten. Lakossági rezsicsökkentésre az idei költségvetésből majdnem 1500 milliárd forint áll rendelkezésre – sorolta –, és a „betonbiztos” lakossági védelem mellett a rezsivédelmi alapból a gazdasági szereplők is számíthattak állami segítségre, nehézségeiket a meghirdetett vállalati programok jelentősen enyhítik.
A magas hozzáadott értéket teremtő beruházásokról Magyarország akkor sem mondhat le, ha azok jelentősen növelik az energiafelhasználást. Becslések szerint 2030-ra az emelkedés mértéke elérheti az 55 százalékot. A belföldi előállítású villamos energia alapja a paksi atomerőmű, üzemidő-hosszabbítására mindenképp szükség van. Magyarország energetikai álláspontját az utóbbi években egyre többen követik, az atomenergia létjogosultsága ma már uniós szinten is elfogadott – jegyezte meg.
Kitért arra, hogy jelentős energiahordozó-lelőhelyek híján a gázellátás külföldi források nélkül nem oldható meg, erre azért is szükség lesz, mert a megújulóenergia-termelők nem egyenletesen állítanak elő áramot, kiegyenlítésükre a gázerőmű a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás.
Az orosz gáz kiesése felborította az európai gazdaság egyensúlyát, a kontinens nem készült fel az energiaválságra, és hosszú távon a rendkívüli mértékű drágulást sem tudja finanszírozni – mutatott rá Czepek Gábor. Magyarország energetikai mozgástere ugyanakkor jelentősen nőtt 2010 óta, hiszen a belföldi gáz- és villamosvezetékek összeköttetései a szomszédos államokkal nagy mértékben bővültek, így ma már a keleti piacok kiesése mellett is biztosítani lehetne a belföldi felhasználást.
Az államtitkár szerint az energiaszuverenitáshoz hozzájárul az is, hogy a belföldi gáztározó-kapacitás a legnagyobbak közé tartozik Európában. A jelenlegi majdnem egyharmados, mintegy hárommilliárd köbméteres töltöttség már októberben elérheti az ötmilliárd köbmétert, ami a téli import esetleges leállást is fedezné.
A napenergia-termelés már most jelentős, a névleges összkapacitás a következő évtizedre elérheti a paksi erőmű teljesítményét. A háztartási méretű naperőművek hálózati csatlakozásának jogi rendezése hamarosan elkészülhet, és majdnem ezermilliárd forintos hálózatfejlesztés várható.
Czepek Gábor az energiatermelés bővítéséhez szükséges fejlesztések összegét hatezermilliárd forintra becsülte, ennyibe kerül az emelkedő fogyasztás fedezése, a megújuló energiatermelők és a kiegyenlítő villamos energiát adó üzemek létesítése, a hálózatfejlesztés, a geotermikus beruházások, az energetikai zöldítések, az energiahatékonysági korszerűsítések, a zöld ipari kapacitások kiépítése. Az „energetikai rendszerváltás” költséges, de Európa elkötelezte magát a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett, Magyarország számára pedig kiemelten fontos versenyképességi kérdés, hogy az energetikai kiszolgáltatottságát mérsékelve biztosítani tudja az ellátást.
Hogy volt régen...?
