A kormány idén tizenkettedik alkalommal hirdette meg a Nyári diákmunka programot, amelyben a tervezett húszezer fő helyett összesen közel 29 ezren vettek részt.
Az eredeti, 3,8 milliárd forintos keretösszeg a többszöri vármegyei ráemeléseknek köszönhetően több mint 4,3 milliárd forintra nőtt, ami lehetővé tette még több diák nyári foglalkoztatását – írta kedden publikált összefoglalójában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A munkaalapú társadalom kiépítéséhez 2013 óta a Nyári diákmunka program is érdemben járul hozzá: elősegíti a fiatalok munkaerőpiacra lépését, erősíti munkaszocializációjuk folyamatát, és a diákok akár szakmai gyakorlatukat is teljesíthetik általa. A programba 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok jelentkezhettek. A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban, erdőgazdálkodásban működő vállalkozások hívhatták le – idézte fel az illetékes államtitkár.
A legtöbb kérelem Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár Bereg és Békés vármegyékből érkezett be. A diákok csaknem 80 százalékát az önkormányzati pillérben foglalkoztatták, emellett jelentős volt az igény a turizmus, vendéglátás területén is. A mezőgazdaság területén is több mint hétszáz diák foglalkoztatása valósult meg. A legnépszerűbb munkakör idén is az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, a takarító és kisegítő, a hivatalsegéd kézbesítő, valamint a konyhai kisegítő volt – ismertette Czomba Sándor.
Hogy volt régen...?
