Állami támogatások elvonásával hajtanák be, ha Budapest nem fizeti a szolidaritási hozzájárulást, Nagy Mártonból kvázi kormányzati ingatlanügynököt csinálnak, és könnyebben vonhat be nyugdíjas munkaerőt a kormány – kedd délelőtt 135 szavazattal elfogadták a parlamentben a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, ami több fontos változást is tartalmaz.
A kormánypárti többség által elfogadott salátatörvény egyik legfontosabb eleme, hogy a kormány megakadályozná, illetve büntetné, ha a főváros nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulást. A már módosítóként benyújtott javaslatból kiderült, hogy gyakorlatilag meg lehetne vonni az önkormányzatoktól az állami támogatásokat: épp annyit, amennyivel az államkincstárnak tartoznak. Ez vélhetően válasz a főváros azon tervére, hogy nem fizetik be a szolidaritási hozzájárulás egy részét, ami annak „fővárosi túlélőcsomagnak” az egyik eleme, amivel Budapest forráshiányos költségvetését hoznák egyenesbe.
Budapest vezetése pert is indított a közigazgatási bíróságon a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert álláspontjuk szerint az 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad. Viszont ha ezt a pénzt nem fizetik be, a kormány egész egyszerűen nem ad majd oda 25 milliárdnyi állami támogatást Budapestnek.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy amennyiben nem kapnak állami támogatást, akkor a főváros felfüggeszti a MÁV és a Volán működésére utalt pénzek kifizetését – ez havi 548 millió forint.
A hvg.hu szúrta ki, hogy ingatlanügynököt csinálnak a gazdaságfejlesztési miniszterből, Nagy Mártonból. A jövőben rendeletben jelölheti ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. Jogköre kiterjed majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és a kormány kezelésében vagy felügyelete alatt álló minden ingatlanra. Épp a múlt héten szerzett meg a Válasz Online egy még el nem fogadott minisztériumi munkaanyagot, amiben hetvennél több állami üdülő eladásáról írnak: gyermeküdülők mellett a NAV, a mentősök és a honvédség nyaralóit is eladná az állam.
A 2024-es költségvetés 32,7 milliárdos bevételt vár állami ingatlanok értékesítéséből, összehasonlításképp: ez idénre csak 7,5 milliárd forint.
A költségvetéshez kapcsolódó javaslat kicsit lazított a központi költségvetés jelentőségén is: innentől könnyebb lesz például minisztériumi szinten módosításokat végrehajtani. Ez eddig sem volt túl bonyolult, viszont a jövőben a minisztériumok még szabadabban dönthetnek majd a hozzájuk tartozó pénzről, erről a pénzügyminisztert csak tájékoztatni kell, aki „kifogással élhet”, ha valami nem tetszik neki.
Könnyebben szerezhetnek majd az önkormányzatok hitelt, de sokkal könnyebb is lesz a kérelmüket elutasítani. Hitelt kormányzati engedély nélkül továbbra sem vehetnek majd fel, de nem kell előzetesen bemutatni, milyen célra és milyen adósságot vállalnak. Az adminisztráció így csökken, viszont a jövőben a kormánynak már nem kell konkrét adatokra utalnia mikor elutasít vagy jóváhagy egy kérelmet. Emellett kicsit könnyebb is lesz megtagadniuk az önkormányzatok engedélykérelmeit is: „Ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozásához kapcsolódik” vagy „ha a vállalkozás a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani”, nemet mondhatnak. Gyakorlatilag a kormány szabadon dönthet, hogy szüksége van-e az önkormányzatnak vagy cégének arra a pénzre, vagy sem.
Vélhetően több nyugdíjas munkaerőre is igényt tartanak majd: úgy módosították a tb-törvényt, hogy a kormány rendeletben megállapíthassa, melyek azok a foglalkozáscsoportok, ahol a nyugdíj mellett is lehet folyósítani állami fizetést – az alapszabályozás szerint egyszerre csak az egyik jár. Korábban már eleve kivételt tettek: például a nyugdíjas korú tanárok és a szociális dolgozók jelenleg fizetést is kaphatnak az államtól, de a nyugdíjuk is elutalják nekik.
A kormány a mostani javaslat elfogadásával végleg letett a 2013-ban kitalált szociális temetés bevezetéséről. Ha ez megvalósult volna, akkor ingyenes temetést vagy hamvasztást lehetett volna igényelni, amennyiben a hozzátartozó vállalja, hogy részt vesz bizonyos temetkezési feladatokban. Gyakorlatilag minden temetéshez szükséges kelléket az állam adott volna, de a hozzátartozónak az elhunyt szállításáról, mosdatásról, öltöztetéséről, a sír ásásáról és magáról a búcsúztatóról is gondoskodnia kellett volna. A módosítás most egész egyszerűen nem lép hatályba.
(Telex.hu)
Hogy volt régen...?
