A területfejlesztési miniszter a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán, a TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadvány bemutatóján arról beszélt, hogy Magyarország fejlettsége nem egységes, jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes területek között.
Olyan fejlesztéspolitikát kívánunk kialakítani – mondta Navracsics Tibor –, amely érzékenyen reagál a területi különbségekre, és a szempontrendszerek között az eddiginél hangsúlyosabban jeleníti meg ezeket a társadalom és a gazdaság szereplőinek helyi igényeire is reagálva.
Az ország európai uniós csatlakozása óta 2020-ig csak kisebb mértékben emelkedett az egy főre jutó nemzeti össztermék összege, egyedül Budapesten haladja meg 153 százalékkal az uniós átlagot a 2004-es 129 százalékkal szemben. A legfejlettebb régiók közül a Nyugat-Dunántúlon hatvanhatról hetven százalékra nőtt mindössze ez a hányad, miközben például Burgenland, Ausztria Magyarországgal határos tartománya nyolcvannyolc százalékos szinten stagnált az eltelt másfél évtized alatt – mondta Navracsics Tibor.
Felidézte, hogy 2027-ig Magyarországra mintegy 14 ezer milliárd forint európai uniós kohéziós forrás érkezik, amelyből több mint négyezer milliárd az agrárium és a vidék fejlesztésére szolgál, mintegy tízezer milliárd pedig a korábban is ismert programokon belül pályázható. Most indulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal arról, hogy Magyarország igénybe venne négyezer milliárd forint hitelt is, annak felét energetikai beruházásokra szánja.
A fejlesztésekben a funkcionális térségekre fordítanának nagyobb hangsúlyt, vagyis az egyes városok és városhálózatok agglomerációjára. Budapesten is azért jött létre az agglomerációs fejlesztési tanács, mert ma már 50-70 kilométeres körzetével együtt szinte egy városként él a térség. A vidéki városok körül szintén önálló gazdasági alközpontok alakulnak ki. Jó példa Győr és Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár együttműködése, de szükség lenne például Zalaegerszeg és Nagykanizsa vagy éppen Pécs környezetében is a gazdaság hasonló szempontú megerősítésére, bevonva a határon túli területeket is.
A területfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy a Top- és a Ginop-pályázatokat követően március végéig jelennek meg a további operatív programok kiírásai.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában arról szólt, hogy Magyarország reorganizáció előtt áll, mert az energiaválság miatt az iparpolitika újjászervezést igényel. Szerinte a jelenlegi technikai recesszió csak egy negyedévi átmeneti állapot a magyar gazdaságban. Idén az év egészében sikerül is elkerülni a tényleges recessziót, és mintegy 1,5 százalékkal bővülhet a GDP.
Az inflációs helyzetben a nemzeti bankot „súlyos felelősség terheli” – mondta Parragh –, mert nem vette figyelembe a koronavírus előtti időszakban már elindult, a Covid alatt pedig rejtve maradt infláció- és nyersanyagár-emelkedést. A folyamatos kamatráta-emelés után a ma irányadó 18 százalékos kamattal „fekete-afrikai országokkal és Argentínával” versenyzünk.
A következő időszakban a monetáris és a fiskális politika mellett az energiapolitika fogja meghatározni a gazdasági folyamatokat, enélkül nem lehet sikeres a gazdaságpolitika. A jelenlegi válsághelyzetben a kormány „satuféket nyomott” az állami kiadások területén, amit az önkormányzatok és az építőipar érez meg leginkább - mondta a Kamara elnöke, aki jelenlegi gazdasági kihívásokra megoldási javaslatként fogalmazta meg egyebek közt a munkaerőtartalék felszabadítását, a bérek reálértékének megőrzését, a külföldön élők hazajövetelét, és az élethosszig tartó tanulást.
Tardos-Martsa Kinga, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának tervezési és elemzési osztályvezetője a TOP 100 kiadványt ismertetve elmondta, hogy 2021-ben Zala gazdasági erejét tekintve a tizenhatödik volt a vármegyék sorában, a GDP-ben a 15., foglalkoztatásban a 9., munkanélküliségi adatokban a 10. helyen állt. Méreténél és humán potenciálját illetően erősebben teljesít, például Budapest után Zalában regisztrálták a második legtöbb vendégéjszakát.
A makrogazdasági mutatók 2021-ben már megközelítették, és bizonyos adatokban meg is haladták a koronavírus-járványt megelőző évekét. A TOP 100-ban szereplő zalai cégek nettó árbevétele 2021-ben megközelítette a 700 milliárd forintot, ami 22,4 százalékkal több 2020-hoz képest, de a pandémia előtti 2019 adatait is 13,8 százalékkal felülmúlják. A 100 legjobb cég üzemi eredménye 49,1 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal nőtt a 2020. évi adathoz képest – sorolta a NAV osztályvezetője.
A kiadvány szerint 2021-ben az építőipari ZÁÉV volt 80,7 milliárd forintos árbevételével a legnagyobb vállalkozás Zalában. A második 46,2 milliárddal a fuvarozó Gartner, a harmadik pedig a munkaerő-kölcsönző WHC Kft., 23 milliárdos nettó bevétellel.
Hogy volt régen...?
