A különleges mértékegységek világába visszatérve néhány kormeghatározást járunk körbe – alaposan.
Alapos ember ’ab ovo’ érvel, számol be bármiről – általában: így viszi végbe dolgait. Ok-okozati rendbe szedve, az alapoktól (latinul: a tojástól) kezdve. Járjunk el ezúttal mi is eszerint. Annál inkább, mivel ezúttal választott tárgyunk gyakorlatilag kötelez is erre!
Száznapos (százéves, ezeréves) tojás – kétféle tálalásban
Mennyi idős egy száznapos (százéves, ezeréves) tojás? Nincs rá pontos előírás. De mindenképpen (sokkal) kevesebb, mint azt nagyotmondó neve sugallaná. Csak a neve növekedett mesésen világhódító útja során, keletről nyugatnak – a készítéséhez szükséges idő inkább rövidült. A messziről jött ember, mint tudjuk, azt mond, amit akar. Minél messzebbről, annál inkább. E logika mentén hízhatott varázslatos kerekké, ezerévessé a hagyományos ételnév. Kelet ezerkincsű, titokzatos birodalmában, Kínában, a Ming-dinasztia (1368 – 1644) uralkodásának idején „találták fel” Hunan tartományban – mindenesetre ekkortól származnak írásos említésének első nyomai. Akkor és ott a császárnak szánt, időtálló ínyencség még legtöbbször ’csak száznapos’ tojásként került terítékre. (Az életkor csak jelzős körül- és leírásában kerül szóba. Kínai neve ugyanis -kiejtve, illetve átírásban- ’pidan’, szó szerint: ’bőrtojás’.) Aztán, ahogy a keletetjárt felfedezők-kalandorok-kereskedők mind gyakrabban és mind gazdagabb „hozománnyal” tűntek fel Nyugat-Európa központjaiban, jutott el ide is a pidan – de már százéves-ként. Az ’ezeréves’ életkort (rangot?) végül Amerikában érte el a 20. század elején. Ott lett valóságos divat ez, a gombamód terjedő keleti étkezdék kínálatában. Általában kacsa-, de tyúk- vagy fürjtojásból is készül. Voltaképpen egy tartósító eljáráson esik át. A lényeg, hogy lúgos közegben, oltatlan mésszel dúsított agyagban, hamu-sárban tárolják. A végeredmény sárgája haragos-zöld, a fehérje sötétbarna és kocsonyás, az egész pedig kissé kénes-ammóniás szagú lesz. Nem egzotikusabb, hétköznapi gyomornak nem nagyobb kihívás, mint egy jól érlelt (francia vagy ír) sajt…
Klasszikus érlelő-bevonó keveréknek számított még a tea-hamu-mész pasztás elegye. Egy száznapos tojás ebben „pihent” 70-75 napot, míg kellő aromáját elnyerte. Ma, gyorsító eljárásoknak, a konyhavegyészet szereinek hála a fele idő is elegendő. A ’modern’ változat már akár 30 nap alatt készen áll, hogy élményt szerezzen az ínyenceknek és a bátor kíváncsi vállalkozóknak. Szóval, a kérdésre felelve: az egyre túlzóbb név egyre szerényebb kort takar. Már csak egy hónap a száznap-ezerév…
Ahol Petőfi is törzsvendég volt – A Százéves Étterem ma
De maradjunk a száznál! Hány éves valójában Budapest egyik nevezetessége, a Százéves étterem? A legilletékesebbek, ők maguk így vallják be ezt látványos étlapjuk első oldalán: „A Százéves étterem Budapest legrégebbi vendégfogadójaként 1831-ben nyílt meg a belváros szívében.” Ehhez csak annyit fűzhetünk hozzá: a legrégebbi, ma is nyitva tartó és hogy a mai V. kerületben, a Piarista utca 2 alatt.
Történt, hogy az Első Pesti Serfőző Céh főcéhmesterének, Proberger Jakabnak, mondjuk úgy: ’szerény’, és a benne folytatott tevékenység, a serfőzés okán, kissé ’szagos’ háza a 18. század derekára már egyre kevésbé volt a várossá ébredő Pest központjába való. Ki is vásárolta egyhamar a telket Péterffy János ítélőtáblai ülnök. Ő építtetett 1755-től a helyére tetszetős palotát. Üzlet, árvíz, háború úgy hozta, hogy ma ez a pesti barokk világi építészet egyetlen (többé-kevésbé érintetlenül megőrzött) emléke! A hagyomány szerint, már a következő évtizedektől működött vendéglő az épületben, ám az ’igazi’ megalapítása a reformkorig váratott magára. 1831-ben ütötte fel a fejét a palota földszintjén a Hasslinger-féle fogadó, mely Buda Városához(!) ajánlotta, vagyis cégérezte magát! Azóta folyamatos itt az üzem. A vállalkozás 1864-ben került a Kriszt-családhoz, akik a második világháborúig, három generáción át vezették az éttermet. Kezdetben Fehér Hajó (innen a hátsószomszéd utca név!), majd a családi Kirszt néven. 1923-ban került vissza az ajánlás a cégérre: Buda Városához. Máig élő Százéves nevét, fennállásának centenáriumán, 1931-ben vette fel az intézmény. Falán emléktáblát is avattak az évfordulót megörökítendő. Teljes bizonyossággal kijelenthetjük tehát, hogy a ’Százéves’ az idén, pontosan 192 éves!
Az Ezeréves Sárkányfa Park Tenerife szigetén
Száz után pedig mi is jöhetne más, mint az ezer. Itt van mindjárt az „ezeréves sárkányfa” a Kanári-szigeteken. A központi sziget, Tenerife északi részén, a húszezer lakosú, kis Icod de los Vinos városkában ’élő Nemzeti Műemlék’ a Föld legnagyobb és legidősebb sárkányfája. (A rend kedvéért: a faj megjelölése - sárkányfa, sárkányvérfa - téves, valójában a közönséges konyhakerti spárgafélék oldalági rokonáról van szó.) A sztárnövényt ahány katalógus, útikönyv, annyiféleképpen mérték. Még a lexikonok is rivalizálnak a méret-licitálásban. Szerényen a legkisebb talált adatokat sorolva a személyleírásához: 18 méter magas, törzse kerülete 20 méter. Az Ezeréves Sárkányfa Parkban álló pompás növénymatuzsálem nem csak Icod de los Vinos nevezetessége, de Tenerife, sőt, magának a Kanári-szigeteknek is a jelképe! Életkorát a legbuzgóbb hazafiak 3000 évre becsülik, de még az idegenlelkű kozmopoliták is elismerik legalább 500 évesnek. A legutóbbi, roncsolás nélküli tudományos vizsgálatok szerint nemsokára 800 éves lesz! Szóval Ezerévesnek még serdülő…
A Verduni Szerződés eredménye: II. Kopasz Károly Nyugati-frank királysága, Lotharingia I. Lothar császársága (az Első Birodalom magva) és Német Lajos Keleti-frank Birodalma
Komolyabb vizekre evezve: a közelmúlt történelmének egy másik ezredéve is sokszorosan talányos. Komolyabb, komorabb, egyenesen tragikus – de főszereplőinek mérhetetlen szereptévesztése okán tragikomikus és tanulságos is. Felfejtendő tehát az „Ezredéves Harmadik Birodalom” mibenléte. Adolf Hitler nevezte így, egy később agyonidézett propagandabeszédében a nemzeti szocializmus vezette német államot - lévén az ennyire tökéletes és időtálló. A sorszámnév az alapító sajátosan összeollózott történelemszemléletéből kerül a megnevezésbe. Töretlen ívnek látja ugyanis a germán fejlődést a frank Birodalom feloszlásától az ő színrelépéséig.
Az Első Birodalom a Napóleon közbejöttéig fennálló Német-római Császárság, másnéven a Szent Római Birodalom. Ennek alapjait Nagy Károly unokáinak kényszerű megállapodása, a Verduni Szerződés (843.) rakta le, s amely százhúszéves véres huzavona után 962-ben létre is jött. Hivatalosan 1806-ig, 844 éven át történelemalakító tényezője lett és maradt Európának!
A Második Birodalom
A Második Birodalom a Bismarck által 1871-ben Versailles-ben tető alá hozott német-egység eredményeként létrejött császárság, a Német Birodalom. Ennek 1918. őszén a világháborús összeomlás, a forradalmak, a császár lemondása és menekülése vetett véget.
A Harmadik Birodalom pedig (Hitler vízióját visszavetítve) 1933. január 30-án született meg, amikor Hindenburg államelnök kinevezte őt kancellárrá. Birodalma ámokfutását 1945. május 8., az Európai Béke Napja zárta le és temette el ezt a lázálmot – reményeink szerint mindörökké. (Ha tehát azt a bizonyos ezredévet az északi árja tündöklés hármasegységére értette, akkor hiányzik 97 év.) Az ő saját Ezredéve pedig, mindenképpen parodisztikus örökkévalóság – mindössze 12 év 3 hónap és 9 nap. Szerencsére!
