Az idei első negyedév végén a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 73,5 százalékról 73,9 százalékra emelkedett. Ez csak pár tizednyi változás, de az iránya kedvezőtlen. Ráadásul félő, hogy 2024 végére sem sikerül az egy évvel korábbinál alacsonyabb arány elérése, ez a törvényileg előírt adósságszabály megsértését jelentené.
A magyar kormány számára legkésőbb ez év elejére világossá vált, hogy a 2023 nyarán elfogadott 2024. évi költségvetés a tavalyi folyamatok tervezettől teljesen eltérő alakulása miatt – a várt 1,5 százalékos növekedéssel szemben csaknem 1 százalékos visszaesés következett be, a GDP-arányos deficit végül a tervezett 3,5 százalék közel kétszerese, 6,7 százalék lett – irreálissá vált. A kormány némi habozás után februárban bejelentette, hogy 2024 helyett csak 2026-ra fogja 3 százalék alá szorítani a hiányt, és az idei évre az eredeti, nyáron elfogadott 2,9 százalék helyett 4,5 százalékos GDP-arányos deficitet irányoz elő.
A 2024. évi költségvetés ennek megfelelő tényleges tavaszi módosítására azonban azóta sem került sor, bár a pénzügyminiszter márciusi bejelentése szerint annak előkészítése rendben halad. Sőt, ezt a 2025. évi költségvetés előterjesztésével együtt – közgazdaságilag megmosolyogtató indokolással – az őszi amerikai elnökválasztás utánra halasztották. Nyilvánvalóan amiatt, hogy a GDP-arányos deficit 6,7-ről 4,5 százalékra való, vagyis 2,2 százalékpontos csökkentésével együtt járó megszorításokról a júniusi választások előtt minél kevesebb konkrétum derülhessen ki.
Komolyan vehető, nyilvános idei költségvetés tehát mindmáig még tervezet formájában sincs, és novemberig, vagyis szinte az év egészében nem is lesz. Így aztán a Pénzügyminisztérium havi költségvetési jelentései a már deklaráltan elavult, de törvényileg mégiscsak létező nyári költségvetés számaihoz viszonyítják a havi teljesítéseket, nem beszélve a számok mögötti tartalom ismeretlen változásáról. Paradox módon ez még ijesztőbbé teszi az eddigi hiány alakulását, mivel az már 2024 első négy hónapjában meghaladta az egész évre tervezettet. (Nem változtat az aggasztó képen, hogy májusban minimális bevételi többlet keletkezett, mivel ez lényegében a pedagógus-béremeléshez kapcsolódó, már korábban ismert EU-transzferek beérkezésének volt köszönhető, továbbá ez a hónap az adófizetési határidők miatt költségvetési szempontból amúgy is viszonylag kedvező szokott lenni.)
Hogy volt régen...?
