A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, Magyarországon is széles körben alkalmazott pyrethroidalapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium (PTE VNL) szakemberei.
E szer túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogok – genetikai mutáció révén – ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben.
Emiatt a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére – hívták fel a figyelmet a felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) javaslata és nemzetközi standard is, hogy a kémiai kezelésekkel érintett területeken nyomon kövessék e folyamatokat, viszont Magyarországon ez jelenleg egyelőre nincs megoldva.
Emiatt a VNL a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán végezte el néhány jelentősebb településen – Budapesten, Vácon, Győrben, Debrecenben, Barcson és Pécsen – a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát.
E települések mindegyikén azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hazánkban egyik leggyakoribb – egyben a Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert faj – dalosszúnyog-populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállóak a kémiai gyérítőszerrel szemben.
A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak – hívták fel a figyelmet, kitérve arra, hogy Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában is volt példa hasonlóra.
A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.
A hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá a rezisztencia kialakulását megakadályozva a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni – olvasható a közleményben.
Mindeközben tíz vármegye száznyolcvan településén és hat budapesti kerületben, összesen negyvenezer hektáron folytatódik a szúnyoggyérítés a héten; a gyérítést végző járművek az esti és az éjszakai órákban dolgoznak – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn a weboldalán.
Azt írták, hogy a Dráva mentén, Komárom, Dunaújváros, Szekszárd és a Csepel-sziget térségében, a főváros Duna menti kerületeiben, a Velencei-tónál, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több településén védekeznek a kifejlett szúnyogok ellen. Hozzátették, hogy a Szigetközben néhány helyen az elmúlt héten a szeles időjárás miatt elmaradt kezeléseket pótolják a szakemberek.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a folyók áradását követően mostanra sikerült csökkenteni a szúnyogártalom mértékét, ami a Dunántúlon volt a legjelentősebb. A szakemberek az árterületeken biológiai lárvagyérítést, míg a lakott településrészeken a kifejlett szúnyogok elleni kémiai kezeléseket alkalmaztak – éppen azokat, amikről fentebb a pécsi kutatók már kifejtették álláspontjukat.
Hogy volt régen...?
