Elutasította az egyházak által használt ingatlanok tulajdonjogának átadását Hódmezővásárhely közgyűlése.
Egy 2022. végi törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az oktatási-nevelési feladatokat ellátó egyházi fenntartók kérhetik a feladatellátással összefüggő ingatlanok tulajdonjogának átadását. Hódmezővásárhely megyei jogú városhoz három egyház jelentett be igényt hét ingatlanra.
Egyeztetések után a Szeged-Csanádi Egyházmegye elfogadhatónak mondta, ha nem vagy csak részben kapják meg a tulajdonjogot; a Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja és a szintén érintett református egyházközség azonban ragaszkodik a tulajdonjoghoz. A határozati javaslat szerint a közgyűlés azt szerette volna, ha – a tankerületi központhoz és a szakképzési centrumhoz hasonlóan – vagyonkezelésbe adná az önkormányzat az ingatlanokat, de az adásvételi szerződést is támogatnák.
Márki-Zay Péter (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület) polgármester az ülésen azt mondta, a törvénymódosítás szembemegy az alaptörvénnyel és „az uniós chartával”; ráadásul a köz vagyonáról van szó, „ami szent és sérthetetlen”. Az ő legfőbb célja más polgármesterekhez hasonlóan a város vagyonvesztésének megakadályozása. Megjegyezte, hogy Botka László szegedi polgármester is adásvétellel rendezte a bencések igényét.
Benkő Zsolt (Fidesz-KDNP-Szeretem Vásárhelyet Egyesület) arra emlékeztetett, hogy a tulajdonjog csak addig illetné meg az egyházakat, amíg fenntartják az oktatást-nevelést, utána visszaszállna az önkormányzatra, így „nem érti a félelmeket”. Mint megjegyezte, az ótemplomi református egyházközség korábban megvette volna az egyik ingatlant, ám az adásvételre nem került sor, ahogyan véleménye szerint a polgármester akadályozta meg a Kossuth térre tervezett ötmilliárd forintos tudásközpont-fejlesztést is. Ez vagyonvesztésnek számít-e? – kérdezte.
Kis Andrea (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület) az adásvételt semmilyen formában nem tartotta támogathatónak, végül egy megszavazott módosító indítvánnyal ezt ki is vették a határozati javaslatból. A képviselő „nettó alaptörvény-ellenes csalásnak”, az önkormányzatok ellen irányuló „tömeges rablásnak” nevezte a parlament által elfogadott törvénymódosítást. Véleménye szerint csak a vagyonkezeléssel érhető el, hogy az önkormányzatnak maradjon valamilyen ráhatása az ingatlanra.
A jelen lévő képviselők végül a módosított határozatot – amely csak a vagyonkezelést ajánlja fel, az adásvételt nem – 9 igen és 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadták.
Hogy volt régen...?
