Több mint 115 ezer háztartásban nincs folyóvíz, és több mint 150 ezer háztartásban nincs meleg víz, wc vagy fürdőszoba.
Egyebek mellett ezt tartalmazza a Habitat for Humanity kutatása a magyarországi lakhatási szegénységről. A híradónknak nyilatkozó szociálpolitikai szakértő szerint ennek ellenére a legszegényebb rétegek jellemzően mégis kormánypárti szavazók, ők félnek ugyanis legjobban a változástól.
Az ATV Híradó riportja.
Hideg otthonában melegíti a lecsót egy a bocskaikerti lakos. A Debrecen melletti településen élő férfi fát próbál szerezni, addig fagyoskodni kényszerül. Mint mondja, nincs semmi jövedelme. Nógrádban és számos más megyében is sokan élnek rossz körülmények között, omladozó falú, fűtetlen házakban.
Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity igazgatója úgy látja, a lakhatási szegénység egyre nagyobb probléma Magyarországon. A szegénységi küszöb alatt élők 40 százaléka olyan lakásokban él, ami minőségileg problémás: beázik a tető, penészesek a falak. Nagyon rossz lakáskörülmények között élnek, és van egy újabb megdöbbentő adat: a magyarországi lakásállomány háromnegyede energetikai szempontból nem korszerű.
Több százezer ember életéből hiányoznak olyan alapvető dolgok, amik milliók számára magától értetődők: még mindig több mint százezer olyan háztartás van Magyarországon ahol nincs vezetékes víz, nincs wc, vagy nincs kiépített fürdőszoba, mondta Szegfalvi Zsolt, hangsúlyozva: ezekben az ingatlanokban laknak is, nem üresen állnak.
Egy további példa a lakhatási szegénységre a rossz fűtés: 2021-ről 2022-re 4,7 százalékról 8 százalékra nőtt a nem megfelelően fűtött lakások aránya.
A kormányzati tájékoztatási központ azt írta: „a Habitat egy Soros által finanszírozott szervezet, ezért támadja a kormány lakáspolitikáját, és a baloldallal együtt ingatlanokat adna át a bevándorlóknak”. Mint írják, a kormány minden eddiginél több pénzt ad a gyermekes családok otthonteremtésére, a magyar családok pedig Európa legalacsonyabb gáz- és áramárát fizetik.
Hogy volt régen...?
