Az Európai Unió 3 %-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130 ezer lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése.
Mindeközben jövő évtől már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 konferencia.
Az Európai Unió célja 2030-ra elérni az évi 3 %-os mélyfelújítási arányt a jelenlegi 1 % alatti szintről. A magyar helyzetet elemző részben Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője mutatta be a szervezet eredményeit, majd Tatiana Bosteels, az Európai Befektetési Bank (EIB) vezető közgazdásza az épületfelújítások finanszírozási igényéről beszélt:
2030-ra 150 milliárd eurót kellene épületfelújításokra költeni, amelynek 70 %-át magánfinanszírozási forrásból szükséges előteremteni.
Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára a GDP 13 %-át adó hazai építőipar helyzetére és az ellátásbiztonságra, az építőanyagok terén a minél kisebb importarány elérésére hívta fel a figyelmet.
Hogy volt régen...?
