Háromnapos konferenciát tartanak a járóbeteg szakellátásban dolgozók a Balatonnál. Az államtitkár szerint a szakrendelők nem teljesítenek jól, a szakdolgozók szerint pedig nagyon rossz irányba mennek a dolgok.
Négy fő pontban és több alpontban fogalmazta meg a járóbeteg szakellátásban jelentkező problémákat a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a Balatonalmádiban megrendezett konferencia nyitónapján.
Tóth Tibor, a szövetség alelnöke elmondta, az állásfoglalásukban szereplő javaslataik között szerepel, hogy ne szüntessék meg a rendelőkben a jelenlegi 6 órás rendelési időt, szükség van a nyugdíjas orvosok egyszerűsített visszafoglalkoztatására is. Kiemelte: a betegek egyre többet várnak, tovább nőttek a szakrendelői várólisták is. Erről egyébként Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Szövetség elnöke még augusztus elején beszélt lapunknak. Átlagosan 30 napra nőtt a járóbeteg-szakellátásban a várakozási idő. 2019-ben, vagyis a pandémia kitörése előtt 26 napot kellett várni egy-egy ellátásra.
Fontos lenne, hogy ne legyen ambuláns ellátás a járóbeteg-rendelőkben, valamint a beavatkozások kódkarbantartása másfél évtizede várat magára. Emellett pedig támogatják a korszerű, innovatív betegellátási formákat is.
Tóth Tibor elmondta: jövő év márciusától elindul Járóbeteg Irányítási Rendszer, de ez még sok gyermekbetegséggel küzd. Finanszírozási anomáliákkal is küzdenek a szakrendelők, példaként említette, hogy nem részesülnek a kórházakhoz hasonlóan konszolidációs támogatásban.
A szakdolgozók borúsnak látják a helyzetet
Egy friss felmérés szerint, amit 56 intézmény töltött ki, a megkérdezettek 46,4 százalék szerint romlott a rendelőkben megjelenő betegek szakellátása. A szakrendelőkben jellemzően a szakdolgozók naponta 30 körüli betegszámot látnak el. A szakdolgozók fele (53 százaléka) elégedetlen a bérével, mondta Szánti Istvánné, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg szakellátásért felelős vezetője. A felmérést 4730-an töltötték ki. Budapestről, Pest vármegyéből, Hajdú-Bihar vármegyéből és Szabolcs-Szatmár Beregből válaszoltak a legtöbben.
Bár most volt szakdolgozói béremelés, mégis csak a válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy megkapta a teljes 18 százalékos béremelést, a válaszadók 14 százaléka pedig kevesebbet kapott. A szakdolgozók tizede folyamatosan helyettesít más szakrendelésen, és a válaszadók 60 százaléka szerint szakdolgozói hiány van a munkahelyén.
Magasabb a bér, magasabb az elvárás
A szakdolgozók problémáira reflektált egy kerekasztal beszélgetés keretében Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkár. Szerinte a szakdolgozói felmérés tele van ellentmondással, és felidézett egy OECD kutatást is, ami szintén ellentmondásos. Eszerint Magyarországon a megkérdezettek 20-23 százaléka érzi azt, hogy az ellátórendszer nem tudja kielégíteni az egészségügyi szükségleteit, de a valóságban csupán 1,6 százalék körül van azoknak a száma, akik tényleg nem jutnak egészségügyi ellátáshoz – tette hozzá az államtitkár.
A 6 órás szakrendelői munka eltörlésével kapcsolatban Takács Péter elmondta: nagyobb kontroll lesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság részéről a szakrendelőkben. Az államtitkár szerint hiába panaszkodnak a szakrendelők, hogy romlott az elmúlt egy évben a betegellátás minősége, az ellenőrzések során sok szakrendelőben azt tapasztalták, hogy az országos átlag töredéke a betegszám, a laborok tízszeres áron működnek, ez pedig a helyi vezetők felelőssége, nem az államé – emelte ki az államtitkár.
Van pénz pluszkapacitásokra
Nem teljesítik a járóbeteg-szakellátók azt az betegszámot, amit a méreteikből fakadóan teljesíteni kellene – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója.
Van pénz, van maradvány, ha egy kicsivel több beteget látnak el a szakrendelők, az finanszírozható, mondta a NEAK főigazgatója.
Évente 55-60 millióan jelennek meg a járóbeteg szakellátásban, mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Fenntartói oldalról állami és egyházi fenntartásban is működnek szakrendelők, összesen 374 közfinanszírozott szakrendelő van, de 135 szakellátó úgynevezett mikroszolgáltató, amelyiknek az éves finanszírozása nem éri el a 60 millió forintot és ez megkérdőjelezi az intézmény létjogosultságát. Arra is kitért, hogy 256 rendelőből 27 képes egynapos beavatkozásra. Az jövőt érintő legfontosabb kihívások a humánerőforrás gondok megoldása, valamint az üzemméretek miatt kialakult negatív hatásokat ki kell iktatni a rendszerből.
(economx.hu)
Hogy volt régen...?
