Az új alapellátási törvény tervezete tartalmazza a háziorvosi tevékenység mentesítését a helyi iparűzési adó alól, a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, illetve az alapellátási szerződések egységesítését a háziorvosok és védőnők esetében is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára, Zombor Gábor az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége ülésén közölte, hogy amint lezárul a közigazgatási egyeztetés, társadalmi vitára bocsátják az új önálló jogszabály tervezetét, amelyet a tervek szerint május 6-án terjesztenek a kormány elé. Beszélt arról, hogy az idén az egészségügyi alapellátásra szánt plusz 10 milliárd forint mellett a jövő évi költségvetési tervezetben is szerepel 10 milliárd forint erre a célra, s a szándék az, hogy 2017-ben, majd 2018-ban is rendelkezésre álljon ez a többletforrás.
Nem kívánnak változtatni a fenntartón, vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges változtatási szándékai ellen jogi védelmet építenének be a jogszabályba – mondta az államtitkár. „Semmiféle államosításról, állami kézbe vételről nincs szó, nem merült fel az, hogy a jelenlegi vállalkozói struktúrát megváltoztassuk” - hangsúlyozta, kiegészítve ezt azzal, hogy a jogszabály az orvosra és a védőnőre bízza, milyen jogviszonyban kíván dolgozni.
A törvényjavaslat szerint az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokkal, kérésük alapján az egészségbiztosító a jövőben köteles finanszírozási szerződést kötni, és ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint egy szakellátó. Azt is kezdeményezik, hogy a korábbi ötletet megvalósítva szakmai és pénzügyi érdekvédelmet biztosító kollegiális szakmai vezetői szinteket alakítsanak ki az alapellátásban, és ezért további juttatásban részesüljenek a vezetők.
Az államtitkár utalt arra, hogy a védőnők az egységes feladat-ellátási szerződés és a jogviszonyuk szabad megválasztása mellett központi szerepet kapnának a gyermekorvosokkal karöltve végzett tevékenységben. Nagyobb szerepet adnának a foglalkozás-egészségügynek is, mégpedig a prevenciós programokban való fokozottabb részvételük révén. Az alapellátásban dolgozó orvosok számára mentességet javasolnak az iparűzési adó alól. Az államtitkár jelezte azonban azt is, hogy ebben a legnehezebb előrelépni, mert a gazdasági tárca legfeljebb a helyi önkormányzatokra bízná, adómentességet adnak-e.
A korábbinál hatékonyabb ösztönző rendszert kell kialakítani a finanszírozásban – mondta Zombor Gábor. Elképzeléseik szerint a háziorvosok beutalásai után évről évre számított költségből adódó megtakarítás egy részét visszakapnák fejlesztésekre, de csak ha az adott körzet egészségügyi mutatói nem romlanak „látványosan”. Ezt az elképzelést a járóbetegek szakellátására is szeretnék kiterjeszteni.
A háziorvosi praxisjog megszerzéséhez a patikusokéhoz hasonló hiteltámogatási rendszert hoznának létre. Új elem, hogy az egészségbiztosítótól származó finanszírozási összeget a praxis megvásárlására vagy annak fedezeteként is fel lehet majd használni. A rendelőt pedig térítésmentesen és bérleti díj fizetése nélkül kell majd kapniuk a háziorvosoknak az önkormányzatoktól.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint „korszakos jelentőségű” lenne az iparűzési adó alóli mentesség. Mint mondta: több mint 20 éve harcolnak ezért, de még nem tudták megértetni a döntéshozókkal, hogy „közpénz újraadóztatásáról van szó”. Kitért arra is, hogy a biztonságos közellátás és a tulajdonhoz való jog érdekében is foglalkozni kell a háziorvosi praxisok fokozott védelmével, ezt a vagyonát kényszerből ne veszíthesse el a tulajdonosa.
Hogy volt régen...?
