Összesen mintegy nyolcmilliárd forintért adtak el eddig ingatlanokat az egykori SCD-birodalom balatoni portfóliójából. A huszonhárom kemping és szálloda közül a Népszabadság információja szerint tizenhárom kelt el. Az érintett önkormányzatok abban bíznak: tíz év után jó kezekbe kerülnek a kempingek, üdülők. A rossz emlékű SCD korábbi elnöke közben újra hotelekbe fektetne.
Visszajutottunk oda, ahonnan tíz évvel ezelőtt elindultunk, amikor az SCD felvásárolta a fél Balatont. Igaz, közben elveszítettünk egy álmot meg néhány tízmillió forintot – foglalta össze Horváth László, Balatonberény független polgármestere azt, hogy ők miként élték át az SCD-birodalom rövid tündöklését, gyors bukását és hosszú agóniáját. A polgármestert azért kérdeztük, mert néhány hét múlva az új tulajdonos újranyitja a településen azt a kempinget, amely a soha meg nem valósuló balatoni óriásfejlesztéseket ígérő SCD-csoport tíz évvel ezelőtti színre lépése óta nem fogadott vendégeket.
Az SCD szinte berobbant a balatoni idegenforgalomba, amikor összesen kilencmilliárd forintért megvette a régió három meghatározó, a tó környéki kempingek döntő többségét birtokló turisztikai cégét, a Siotourt, a Balatontouristot és a Zalatourt. 2007 elején aztán a cég százmilliárdos fejlesztést harangozott be Tapolcán. 21 településen 28 beruházást valósítanak meg a következő hét évben – ígérte akkor Jászai Gellért, a csoport elnöke. Akkor beszéltek arról is, hogy a költségeket 50-70 százalékban banki hitelből állnák. A cégcsoportot korábban a jogalkotók egy törvénymódosítással, a lex SCD-vel segítették, amely révén 10-ről 15 százalékra nőtt a balatoni kempingek maximális beépíthetősége. Később ír befektetőkkel erősödött a holding. A beruházások azonban éveken át csúsztak, végül a társaság pénzügyi okokra hivatkozva eladta balatoni és turisztikai érdekeltségeit a Nagy Gábor vezette Turisztika Hungária Kft.-nek, nem sokkal később pedig felszámolták a projektcégeket.
Jászai szerepe azért érdekes, mert lapunk információja szerint ő, a Konzum Nyrt. elnöke az, aki most a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels lánc iránt érdeklődik. A Hunguest átvilágítását az a Dr. Kertész Ügyvédi Iroda végzi, amely jó ideje dolgozik Jászai Gellértnek.
Az SCD-csoport huszonhárom, jobbára vízparti kempingje és szállodája közül lapunk információi szerint eddig tizenhárom értékes ingatlan kelt el. Ezek nagy többsége az elmúlt években – több esetben bérlők révén – folyamatosan működött kempingként, szálláshelyként, de akad, amelyik csak most nyit majd újra. A létesítmények között egyaránt vannak lerobbant, de kifejezetten színvonalas kempingek is.
A lap úgy tudja, összességében mintegy nyolcmilliárd forintért értékesítettek eddig ingatlanokat a felszámolási eljárások során.
Berényt elverte a Quaestor-vihar
Balatonberényben sokan úgy érzik: csőstül jött a baj hozzájuk. Horváth László polgármestertől megtudtuk: a településen lévő, valamikor nagy hírű Beach Hotelt a Quaestor Invest vásárolta meg. A botrányos körülmények között bedőlt cég egyébként azt tervezte – papíron legalábbis –, hogy szállodát, nyugdíjasházat vagy vízi sportcentrumot épít, üzemeltet a remek adottságú vízparti telken. Ebből semmi sem lett, és a Quaestor már nem fizetett adót az önkormányzatnak. Horváth László szerint csak az elmúlt egy évben 21 millió forintjukhoz nem jutottak hozzá, ami a falu éves költségvetésének hét százaléka, tehát ugyancsak számoltak vele.
A cégcsoport egykori ingatlanbirodalmát legalább 17 milliárd forint jelzálog terheli. A kínálatban akadnak még nagyon értékes elemek.
Nemrégiben 976,5 millió forintért hirdettek meg keszthelyi kempinget és ingatlanokat, Balatonalmádiban 120 millióért egy motelt, Siófok-Sóstón pedig egy 44 épületből álló tábort kínáltak 942 millióért. Az persze más kérdés, hogy mennyiért lehet majd túladni az ingatlanokon. A balatonfüredi önkormányzat például korábban 2,3 milliárd forintért vette meg a volt SCD-tulajdonú Füred Kempinget, amelyre 2014-ben 4,6 milliárd forintos áron írtak ki pályázatot. További adalék: az idén tavasszal a balatonakali Strand Holiday kempinget 572 millióért kínálták eladásra, a legnagyobb ajánlat azonban csak 258 millióról szólt – ez a pályázat még kiértékelés alatt áll.
A hamarosan újranyitó balatonberényi kempinget 160 millióért kínálták, de végül 70 százalékos áron kelt el. Az SDC egyébként – idézte fel Horváth László polgármester – egy luxus horgászfalut álmodott a Berény szélén lévő területre: a minden igényt kielégítő faházaktól egy mesterséges csatornán futhattak volna ki a tóra a pecások. Ebből sem lett semmi, sőt a „befektető” költekezés helyett spórolásba kezdett: a kemping zárva volt, így sem vendég, sem munkahely nem akadt, aztán később még az épületeket is lebontották, hogy ne kelljen adót fizetni azok után. Horváth László úgy számolja, mintegy 20 millió forint helyi adótól esett el a település, ami tekintélyes összegnek számít az évi 300 millió forintból gazdálkodó falunak.
Nem Balatonberény az egyetlen település, amely bevételtől esett el a meg nem valósult gigaprojektek miatt. Évekkel ezelőtt néhány önkormányzat több-kevesebb sikerrel lobbizott az ingatlanok mielőbbi hasznosításáért.
Noha Horváth László szerint hosszan sorolhatnák még panaszaikat, ma már inkább előretekintenek. Annál is inkább, mert úgy látja, hogy tíz év után végre ismét jó gazdája lehet a kempingnek. Azt ugyanis egy családi vállalkozás, a Zala Kempingek Kft. vette meg. A cég ügyvezetője, Kisgyörgy Borbála a lapnak azt mondta: újraépítik a vizesblokkot, a kiszolgáló épületeket, és hamarosan újranyitják a kempinget, az elkövetkező három évben pedig több infrastrukturális fejlesztésre készülnek.
Hogy volt régen...?
