Továbbra sem tudják a kéményseprési ágazat dolgozói, hogy a katasztrófavédelmi hatóság hány szakembert, mikor és milyen feltételekkel vesz át tőlük – írja a Magyar Nemzet. Sokan attól tartanak, hogy júliustól elvesztik a munkájukat, mert állásukat mintegy 400, jelenleg átképzés alatt álló tűzoltó valamelyike tölti majd be. Az új kéményseprők oktatása közel 800 millió forint közpénzt emészt fel.
Ismét nő a bizonytalanság a kéményseprők körében, mert továbbra sem derült ki egyértelműen, hogy melyiküket, mikor, és milyen feltételekkel veszi át a katasztrófavédelmi hatóság. A szakemberek jövőbeni alkalmazására csak bizonytalan ígéretek vannak, ezért az ágazatban dolgozók közül sokan attól tartanak, hogy júliustól elvesztik a munkájukat – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba elmondta: az üzletágban országszerte dolgozó mintegy 900-1000 szakember félelmeit fokozza, hogy február elején megkezdődött mintegy 400 tűzoltó kéményseprővé képzése. Emiatt a kéménytisztítási munkát végzők közül többen attól tartanak, hogy kiszorulnak a szakmából.
A belügyi tárca ugyanis valamennyi megyére meghatározta a betölthető kéményseprői állások számát. A szakemberek felvételekor pedig nem kizárt, hogy a katasztrófavédelem az újonnan kiképzett tűzoltókat részesíti majd előnyben. Az elnök megjegyezte: reméli, hogy legkésőbb a hónap végén tartandó szakmai fórumon választ kap az ágazat a hatóságoktól az átállással kapcsolatos nyitott kérdésekre.
Érdemes megjegyezni: egy-egy kéményseprőszakmai képzése 6-7 hónapos, 800-1000 órás országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik, s az ilyen oktatások költsége a szakmai számítások szerint eléri a személyenkénti kétmillió forintot. Így a 400 szakember képzése jelentős összegű, mintegy 800 millió forint közpénzt emészt fel. Ehhez pedig hozzáadódik a sepréshez és az egyéb feladatokhoz szükséges eszközök, mérőberendezések beszerzése és a logisztikai rendszerek, például az új ügyfélszolgálati irodák kialakítása is, ami szakmai becslések szerint további 6-6,5 milliárd forint kiadással járhat. Egy tegnapi kormányhatározat egyébként 2,3 milliárd forint egyszeri, és 3 milliárd forint tartós átcsoportosításáról döntött a kéményseprői ellátás folyamatos biztosítására. Összességében tehát az adófizetőknek akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás. Eközben a kéményseprés júliustól tervezett ingyenessé tétele évente az átlagfogyasztóknak mindössze 1500-2000 forint megtakarítást hoz.
12 megye szerződést bont
Mint ismert, a tavaly decemberben megalkotott úgynevezett kéményseprő-törvény január közepéig adott lehetőséget a megyei jogú önkormányzatoknak, hogy eldöntsék: július elejétől is maradnak az eddigi szolgáltatójuknál, vagy hat havi felmondási idővel szerződést bontanak, és az év közepétől a katasztrófavédelemre bízzák a kéményseprési teendőket. Az előírt határidőig 12 megye határozott úgy, hogy szerződést bont, és a jövőben a katasztrófavédelemtől kéri a szolgáltatást. Így becslések szerint ebben az évben csaknem hárommillió háztartás kerül át a mostani kéményseprő szolgáltatójától az államihoz. Idehaza a szakmai számítások szerint egyébként 4,5-5 millió üzemelő kémény működik.
Nem sok lehetőségük volt a helyhatóságoknak a választásra, miután július elejétől ingyenes lesz a kéményseprés. Így csak az a polgármesteri hivatal dönthet a magántársaságok megbízása mellett, amelyik képes lesz fizetni a szolgáltatásokért. A háztartásoknak ugyanis nem kell fizetniük, így a vállalkozások díjbevétel nélkül maradnak, s nem lesznek képesek önfenntartó módon működni.
Ellentmondások
A szakemberek több ellentmondásra is felhívták a figyelmet az új ágazati szabályozás januári bevezetésekor. Az egyik furcsaság az, hogy miközben a csak kétharmados parlamenti többséggel megváltoztatható önkormányzati törvény a polgármesteri hivatalok feladatává teszi azt, hogy gondoskodjanak a seprési szolgáltatások fenntartásáról, addig az új jogszabály a katasztrófavédelemre ruházza át ugyanezt a feladatkört a helyhatósági törvény módosítása nélkül.
A káoszt fokozza, hogy az új szabályozás rögzíti azt is: magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében júliustól a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként.
A cégek, intézmények esetében viszont továbbra is díjköteles marad a közszolgáltatás. Ez utóbbi pedig akkor okozhat gondot, ha egy füstelvezető rendszert működtetnek közösen magánszemélyek és cégek. Így kérdéses, hogy beszedhető-e a tisztítási díj – állítják szakértők.
Hogy volt régen...?
