A Teréz körúti robbantás után országszerte felmérték a térfigyelő rendszereket. Kiderült, hogy a mintegy 13 ezer kamera közül a 2014 előtt telepítettek elavultak, alkalmatlanok feladatuk teljes körű elvégzésére. A fejlesztés azonban nagyon költséges – írja a Magyar Idők.
A 2014 előtt telepített térfigyelő rendszerek elavultak, azokat a kor követelményeihez kell igazítani, állapította meg a Belügyminisztérium országos felmérése, amelyet a Teréz körúti merényletet követően végeztek el.
A Magyar Idők értesülése szerint a korszerűsítés nélkülözhetetlen az eredményes bűnfelderítési tevékenység támogatásához, annak érdekében, hogy a rendvédelmi szervek biztonsági előnye megmaradjon. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgárok biztonságérzetét; ezek a rendszerek a bűnmegelőzés leghatékonyabb eszközei közé tartoznak. Számos szempontnak meg kell felelniük: többek között biztosítaniuk kell a megfelelő minőségű felvételeket az arckép-azonosításhoz, illetve a rendszámfelismeréshez, a rögzített felvételek gyors elérését, a meghatározott feltételek szerinti keresést, a rendőrségi csatlakoztatást és az intelligens alkalmazások futtatását.
Ezt a bűnmegelőzés a memphisi modellnek nevezi. A Tennessee állambeli Memphisben az 1980-as évek elején elszaporodtak a bűncselekmények, és megelőzési céllal bekamerázták a város „fertőzött” területeit. A következmény egyértelmű volt: 40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. A memphisi modellt mára egy sor világvárosban tökélyre fejlesztették, köztük Londonban, ahol egységesítették és egy rendszerbe foglalták a térfigyelő kamerákat, valamint olyan algoritmusokat alkalmaznak, amelyek alkalmasak lopott autók, sőt a bűnözők felismerésére (rendszám-, illetve arcfelismerés).
A tavaly szeptember 24-i Teréz körúti robbantás után a nyomozók számára rendkívül körülményes és időigényes volt a tettes követése a kamerák felvételein, mivel az ellenőrzött kamerák nem egy rendszerben működnek, eltérő minőségű felvételeket készítenek, ráadásul zömük elavult. Pintér Sándor belügyminiszter utasítást adott a térfigyelő rendszerek technikai állapotának vizsgálatára, valamint a lehetséges fejlesztési irányok meghatározására.
A vizsgálat megállapította, hogy a fővárosban 11 115 térfigyelő kamera működik. Az eszközök a tömegközlekedési járműveken, a megállókban és a pályaudvarokon, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok üzemeltetésében, a Budapest Közút Zrt. forgalomfigyelő, valamint a BRFK térfigyelő rendszerében működnek. A megyei jogú városokban 1733 kamerát működtetnek az önkormányzatok. A vizsgálat eredményei alapján a belügyi tárcánál javaslatot készítenek a fejlesztésekre.
A Belügyminisztérium már 2013-ban programot indított a térfigyelő rendszerek fejlesztésére, Budapesten több kerületben és számos vidéki településen is professzionális kamerarendszert alakítottak ki. Az elmúlt években átalakult a rendőrség ügyeleti rendszere, létrejöttek a megyei és fővárosi tevékenységirányító központok, ahova a főbb csomópontokban, illetve a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon elhelyezett kamerák képeit is bekötötték, így azok a rendőrség részére is rendelkezésre állnak.
A szaktárca 2014-ben meghatározta a rendszerek egységesítésére és az optimális működés biztosítására a technikai minimumot, amelyeket azóta minden újonnan telepített – vagy lecserélt – rendszernél alkalmazni kell. Az ennél régebbi felépítésű kamerák azonban nem felelnek meg a kor követelményeinek. Elengedhetetlen a korszerűsítés és az egységesítés, ami azonban költséges. A tárca még 2014-ben pályázatot is hirdetett az önkormányzatok részére térfigyelő kamerák telepítésére. Akkor 456 település jutott 3,6 milliárd forint támogatáshoz a rendszerek kiépítésére.
A szükséglet ennél nagyobb, már akkor 1600 önkormányzattól 23 milliárd forintra vonatkozó igény jelentkezett a beadott pályázatok alapján.
Hogy volt régen...?
