Már tavaly is több önkormányzat és szakmai szervezet is kongatta a vészharangot, hogy a kormány dobjon mentőövet az elszabadult gázárak miatt bajba jutott távhő szolgáltatóknak.
Az orosz-ukrán háború ráerősített és tartósította a magas gázárakat, ezért a kormány előbb decemberben, majd április 28-án igyekezett feloldani az akut problémákat. A hosszú távú megoldás azonban olyan önfenntartó finanszírozás lehet, amely előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és nem ró túlzott terhet a lakosságra - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az energetikai és közüzemi szektor vezetője és Kálmán Anna, a KPMG szenior menedzsere.
A tavalyi energiaár-emelkedést követően már több város is kifejezte aggodalmát a távhőszektor jövője miatt, arra kérve a kormányt, hogy valamilyen megoldással segítse ki a bajból az elszabadult, várhatóan hosszú távon is magas gázárak miatt lehetetlen helyzetbe került távhő ágazatot. A kormány decemberben első lépésként megemelte a távhő termelők értékesítői díját, valamint a távhőszolgáltatók részére kiutalható távhőszolgáltatási támogatás mértékét, amely összességében magával vonta a távhőkassza 7,5 milliárd forintos emelésének szükségességét. A távhőkassza arra szolgál, hogy megtérítse a szolgáltatók veszteségit, amikor – mint most – a távhő átvételi ára az egyéb költségekkel együtt meghaladja a rezsicsökkentésben szabályozott fogyasztói árból származó bevételt.
Hogy volt régen...?
