Várakozáson felüli eredményeket hozott a kormányzat Digitális jólét programja, amely annak a felismerésnek az eredménye, hogy felelős kormányzat nem lehet passzív szereplője a digitalizációnak, proaktív szerepet kell vállalnia a folyamatban.
Ezt a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány (MKSZKA) kuratóriumának elnöke, Gál András Levente (képünkön) mondta Budapesten, a Smart 2017 konferencián. Képezni kell azt az önkormányzati szférában dolgozó, mintegy ötvenezer embert, aki kapcsolatba kerül a digitalizációval – folytatta –, kézzel fogható és közeli példákkal kell bemutatni, mi történik, egyfajta menüt ajánlva fel nekik, amiből kiválaszthatják, mit kívánnak helyben megvalósítani.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot irányító Vitézy Dávid a tanácskozáson arról beszélt, hogy miközben a tulajdonlás helyett a szolgáltatás alapú autózás, a járművek megosztása nyer mind nagyobb teret, továbbra is prioritást kell élveznie a tömegközlekedés és a kerékpározás fejlesztésének. Az önvezető rendszerek térnyerése jelentősen csökkentené a taxizás árát, alapjaiban változtatná meg a városképet, ami nagy kihívás elé állítja majd a tömegközlekedést – vázolta a közeli jövőt. „Nem lehet autókra építeni a nagyvárosokat” jelentette ki.
A konferencián Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója is felszólalt, az ötödik generációs mobiltechnológia (5G) és az alacsony frekvenciás, eszközvezérlésre használt megoldások elterjedését nevezte a következő évek két legfőbb piaci trendjének. Elmondta, az 5G a mainál nagyságrendekkel nagyobb adatforgalmat igényel a távközlési cégektől, azért másodpercenként tíz vagy száz gigabájtos adatforgalomra képes rendszerekre lesz szükség, amelyek például valós idejű távvezérlést tesznek lehetővé. Az okostechnológiák az élet egyre több területén jelennek meg, legyen szó a parkolásról vagy az automatizált szállítmányozásról, vagy esetleg arról, hogy a filmipar ezekkel helyettesítheti a filmforgatásokon a gyerekszereplőket vagy az állatokat.
Hogy volt régen...?
