Precedensper kezdődik ma Szolnokon. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel vádolja a kunszentmártoni önkormányzat polgármesterét, jegyzőjét és volt pénzügyi osztályvezetőjét – írja a Népszabadság.
A vád: a kötvénykibocsátásból származó bevétel egy részéből értékpapírt vásároltattak, holott az ügyészség szerint ezt a pénzt csak bankbetétben tarthatták volna. Ráadásul az értékpapírok elértéktelenedtek, így több mint 78 millió forint vagyoni kár érte a várost.
Kunszentmárton a tiszazugi kistérség központja. A városka az elmúlt évtizedben Czuczi Mihály irányításával megtöbbszörözte a vagyonát (1,237 milliárdról 6,22 milliárdra), ezért a polgármestert tavaly – független jelöltként – negyedszer is megválasztották. Az utóbbi években azonban a település már súlyos gondokkal küzdött. A csökkenő központi normatíva csak a kötelező feladatok felére-kétharmadára nyújtott fedezetet, miközben a városvezetést „fentről” egyre több feladat ellátására kötelezték. A csapdahelyzetből a hitelfelvétel látszott menekülőútnak, ezért 2008 februárjában a kunszentmártoniak is kötvénykibocsátással teremtettek maguknak pótlólagos forrásokat és mozgásteret.
A képviselő-testület döntése alapján a 900 millió forintnyi összegből 462 millió forintért korábbi, kedvezőtlen kamatozású működési és beruházási célú hiteleket váltottak ki, 150 milliót pályázatok önrészeként beruházásokra használtak fel, a maradék összegből pedig befektetési portfóliót hoztak létre, amelynek keretében 275 millió forintot öt évre bankbetétbe helyeztek, illetve a beruházási önrészre felhasználni tervezett összegből 96 millióért értékpapírokat vásároltak egy brókercég közreműködésével.
Az Állami Számvevőszék 2009. január–februárban tartott átfogó vizsgálatot Kunszentmártonban, majd június–júliusban elkészítette az önkormányzat gazdálkodásáról szóló jelentését. Ebben nem esett szó felelősségre vonásról. Decemberben viszont az ÁSZ már feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hanyag kezelés bűntette miatt. Erről az ÁSZ 2010 szeptemberében nyilvánosságra hozott, a helyi önkormányzatok rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről szóló jelentéséből is tudhatunk, amely négy megyei, hat megyei jogú városi, hat kerületi, 66 városi, négy nagyközségi és 32 községi önkormányzat átfogó vizsgálatának eredményét összegezte.
Ebben számos elmarasztaló megállapítás olvasható. Egyebek mellett az, hogy az ellenőrzött önkormányzatok 70 százaléka megsértette a könyvelési szabályokat, sok esetben történtek mulasztások, törvényszegések a befektetési, hitelfelvételi gyakorlatban is. A jelentés megállapítja, hogy „a kötvénykibocsátásból származó bevételt elsősorban a fejlesztési feladatok finanszírozására tervezték felhasználni”, mégis ettől eltérően „a kibocsátást követő első években mintegy kilenctizedük (!) a kötvénykibocsátásból elért bevételből vagy annak egy részéből különböző pénzügyi műveleteket – betételhelyezés, hazai és nemzetközi tőzsdéken forgalmazott rövid és hosszú lejáratú értékpapírok vétele-eladása, határidős devizaügyletek kötése és egyéb, a pénzpiacon magas kockázatúnak minősített pénzpiaci műveleteket – végzett”. A jelentés arra is kitér, hogy az ilyen „polgármester a tőzsdén” típusú, kockázatos akciókat már 2005–2006-tól szabályozni kellett volna, ám a kötvénykibocsátásokat „semmilyen központi szerv nem felügyelte”, a pénzügyletekben többnyire járatlan önkormányzati vezetőket nem figyelmeztette senki a kibocsátásokkal járó kockázatokra.
A szolnoki főügyészség mégis csak a kunszentmártoni önkormányzat vezetői ellen indított eljárást, ráadásul 2011. szeptember végén az eredeti beadványt módosítva, utóbb már különösen nagy értékre elkövetett (szándékos) hűtlen kezeléssel vádolta a tisztségviselőket. A módosított vádemelést azzal indokolták, hogy „az önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételből értékpapírt vásárolt, holott a vonatkozó törvény szerint ezt a pénzt csak bankbetétben tarthatta volna. Az értékpapír pedig időközben jelentősen elértéktelenedett, és emiatt a várost több mint 78 millió forint vagyoni kár érte”.
A kötvénykibocsátásból származó pénzekkel sefteltek, tőzsdéztek mások is, nem is kis tételekben, de bűncselekménnyel mégis csak a kunszentmártoni önkormányzat vezetőit vádolják. Ennek miértjére a gyanúsítottak is kíváncsiak voltak, de felvetéseikre nem kaptak választ.
A témában jártas, neve elhallgatását kérő informátorunk szerint nyilvánvalóan precedensper veszi kezdetét, amelynek több száz önkormányzat és több ezer önkormányzati vezető sorsát befolyásoló hatása lehet. Ha ugyanis a kunszentmártoni önkormányzat vezetőit elítélik, akkor a vádemelés lehetősége innentől kezdve Damoklesz kardjaként ott lebeg minden részvényt, értékpapírt vásárolt, hitelével rosszul gazdálkodó polgármester és önkormányzati testület feje fölött. Csupán döntés kérdése, hogy a törvény ökle kire, mikor sújt le. A jogalap meglesz az eljáráshoz.
Hogy volt régen...?
