Az országgyűlés kedden kezdheti tárgyalni az egészségügy újjáalakításáról szóló előterjesztést, amellyel az állam májusban egyszerre vehet át összesen ötvenöt kórházat az önkormányzatoktól. A korábbi tervek szerint ez két lépcsőben zajlott volna le. A gyorsított ütemű átvételnek a legfrissebb kormányzati kijelentés szerint nem pénzügyi, inkább szervezeti, szervezési okai vannak.
Az erről szóló, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint lesz olyan megye, ahol hat, de olyan is ahol csak egy intézmény kerül állami fenntartásba – jelentette az MTI. A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom megyében és Veszprém megyében veszi át az állam. A megyék többségében - Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron - négy kórház kerül át. Békés és Zala megyében három; Fejér, Nógrád, Tolna, Somogy és Vas megyében két-két intézményt vesz át az állam. Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében pedig egy-egy kórház kerül állami fenntartásba.
A korábban állami kézben lévő kórházak jelentős részét a rendszerváltáskor kapták meg az önkormányzatok, mondván, az állam nem jó gazda. A feladatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozta, a fenntartási-fejlesztési pénzek pedig részben az államtól, részben az önkormányzatoktól érkeztek a kórházakhoz és a hozzájuk csatolt szakrendelőkhöz. Az állam persze nem mondhatott le rendszerszervező szerepéről, így az elmúlt húsz év alatt folyamatosan módosítgatta, toldozgatta-foltozgatta a struktúrát. Ám mivel sem ő, sem az OEP nem korrigálta az egyes területeken lassan kialakuló, majd rögzülő torzulásokat, eljutottunk oda, hogy egy-egy terület lakosságának nagysága és szükséglete, illetve a terület ellátását végző kórház ágyszáma és ágystruktúrája között már gyakorlatilag nincs összefüggés – írta a Magyar Hírlap.
Rendezni kellene tehát az átvett kórházak szerkezeti és működési torzulásait, de szakértők szerint ez nem lesz egyszerű. A szerkezeti gondokat ugyanis fokozhatja, hogy az uniós projekteket még egy előző vízió alapján tervezték meg. A működési anomáliák egy része valóban kezelhető központosított döntésekkel, többségük rendezéséhez azonban arányos feladat- és forrásmegosztást kell kialakítani a rendszerben. A gazdasági tárca által jelenleg meghirdetett pénzügyi „kiigazításokkal” azonban szinte elképzelhetetlen, hogy az egészségügy vezetése felzárkóztató fejlesztéseket hajtson végre. Maradhat az a kényszerű megoldás, hogy forrásokat és feladatokat csíp le a jelenlegi rendszerből.
Az sem teszi könnyebbé a helyzetet, hogy a már állami tulajdonban lévő kórházak főigazgatói pályázatait jogsértő módon írta ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az Egészségügyi Közlöny március 30-ai számában, mindössze egyetlen nappal a határidő előtt jelentek meg a tavaly december óta várt intézményvezetői pályázatok, melyek közül négyet máris kénytelen volt visszavonni a kormányzati háttérszerv, az említett négy kórház ugyanis gazdasági társasági formában működik, így hiába tulajdonosuk az állam, vezetői álláshelyeiket nem pályáztathatja meg, erre csak a közgyűlések vagy a taggyűlések jogosultak – írta a Népszava.
Nem tudni, hogy a gazdasági társaságok döntése nyomán mikor jelenik meg a négy érintett intézmény vezetői pályázata. A jogszabály szerint a január elsejétől állami kézben lévő fővárosi és megyei egészségügyi intézmények főigazgatói és gazdasági igazgatói posztjaira március 31-éig kellett pályázatot kiírni. Az új vezetők, illetve a "posztjukon megerősített" régiek legkorábban július 16-án állhatnak munkába.
Hogy volt régen...?
