Komédia – így titulálta a főpolgármester a három lakosnak tervezett népszavazást a Margitsziget fővároshoz kerüléséről. A törvénysértést említő XIII. kerület Alkotmánybírósághoz, ombudsmanhoz és nemzetközi fórumokhoz fordul – írja a Világgazdaság.
„Különben pedig miért is illetné meg a Margitsziget a XIII. kerületet? Mert Tóth (József polgármester) szeretné?” – mondta lapunknak Tarlós István. A főpolgármester szerint a „Margitsziget mindig is a főváros tulajdonában volt, most is ott van”. Tarlós arra reagált, hogy a XIII. kerületi önkormányzat jelezte: az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az ombudsmanhoz fordulnak, amiért Angyalföldtől Budapest közvetlen irányítása került a Margitsziget. Levélben kérték az államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt. A helyi önkormányzati charta megsértése miatt nemzetközi fórumok segítségét is kérik.
"A főváros érvei egytől egyig hamisak, a kapcsolódó parlamenti jogszabály pedig fércmunka, amelyben a hatalmi arrogancia és a gátlástalanság érvényesül” – hangoztatta Tóth József. A XIII. kerület MSZP-s polgármestere szerint összetéveszti a közigazgatást és a tulajdont, a szabályozást és a fejlesztést, diszkriminatív, és lehetségessé válhat, precedenst teremthet, hogy bármikor, bárkitől, bármi elvehető. Tóth kijelentette: „aki ilyet kezdeményez, az valószínűleg lelki defektekkel rendelkezik”. Felidézte, hogy egy parlamenti bizottsági vitában egy helyettes államtitkár egy kérdésre azt válaszolta, hogy a főváros kerületekre tagozódik, de nem kell ennek mindig így lenni. Erre szerinte még a fideszes képviselők is felszisszentek.
„Tóth polgármester felháborodása tanácselnökös, erőltetett és nem is értelmes” – hangoztatta Tarlós. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Tóthnak „nagyon megfelelt, és nem tiltakozott, mikor a fővárostól két éve szó nélkül, és minden egyeztetést mellőzve, egyetlen szavazással elvették a parkolási díjakat és a teljes idegenforgalmi adót, miközben akkor az idegenforgalmi feladatok a fővárosnál maradtak. Akkor Tóth nem akart az unióhoz, az Ab-hez és az ombudsmanhoz fordulni, hanem „örült, lapított, és elégedetten elfogadta”. Tarlós kiemelte, hogy a XIII. kerület semmit nem forgat vissza Budapest talán legfrekventáltabb területébe az általa ott kivetett adókból. Miért is normális az, ha más tulajdonában levő ingatlan hasznát a kerület zsebeli be és költi el? – kérdezte a főpolgármester.
A parlamenti döntés alapján az idegenforgalmi- és az építményadót veszi el a főváros, ami (az állami támogatással együtt) mintegy 220 millió forintos bevételkiesést jelent a kerületnek. A Margitszigeten továbbra is a kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat, ez mintegy 2,8 milliós tétel. Tóth szerint más kerületektől is el lehet majd vonni az adót ezen az alapon, ha fővárosi tulajdonú területről származik.
Tarlós szerint nem az adóbevételre fájt a főváros foga. „A főváros és a kormány motivációja nem is az adó volt, hanem az, hogy elkészítettük a sziget fejlesztési koncepcióját, és meg akarjuk valósítani. Ezt eddig a kerület inkább akadályozta” – mondta a főpolgármester. Tóth ezt cáfolta, mondván az önkormányzat nem ismer olyan fejlesztési szándékot, amelyet akadályozott volna.
A polgármester cáfolta Tarlósnak azt a kijelentését is, amely szerint a Margitsziget eddig is a fővárosé volt, mivel a főváros nem az 1/1-es tulajdonosa a Margitszigetnek. A sziget 7 helyrajzi számon van, ebből háromnak a főváros, a másik négynek közösen a magyar állam, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye és Budapest a tulajdonosa. Tóth szerint a Gellérthegy, és a Hajógyári sziget 1/1-es is fővárosi tulajdonban van, így ezeket is el lehetne csatolni a kerületektől. Tarlós a gellérthegyi példát idétlennek nevezte, és közölte, hogy a Városliget, a Vár és a Hajógyári sziget sem 1/1 arányban a főváros tulajdona, Tóth ezt rosszul tudja.
Az angyalföldi képviselő-testület véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról döntött, a tervek szerint augusztus 25-én rendezendő referendumon csak a Margitszigeten bejelentett lakcímmel rendelkező három ember jogosult részt venni. Tarlós István főpolgármester szerint, amit a Margitsziget „lakóiról” mond Tóth József polgármester, az „vicc”, „komédia". „Három, vagy négy emberről van szó, ismereteink szerint ráadásul ők is szolgálati lakásban laknak” – mondta Tarlós. A XIII. kerület jogi osztályvezetője szerint a Margitszigeten élőknek sérül a választáshoz való joga, mert a jövőben csak listára, illetve a főpolgármesterre tudnak majd szavazni az önkormányati voksolásokon, polgármesterre, vagy képviselőtestületre nem.
Főépítész: nincs akadálya a felparcellázásnak
Korábban megírtuk, hogy egy szabályozási terv alapján öt telket (Thermál és a Nagyszálló, Dózsa teniszstadion, Palatinus strandfürdő, Nemzeti Sportuszoda, Atlétikai Centrum) hoznának létre a Margitszigeten. A főpolgármester a felparcellázást „buta politikai hazugságnak” titulálta. Angyalföld főépítésze szerint a tervezet alapján kötelező lesz kialakítani ezeket a telkeket, amelyek így az állam, vagy a főváros által eladhatóvá válnak. Arató György úgy vélte, hogy a jövőben az is lehetségessé válik, hogy akár 26 építései telket is kialakítsanak a szigeten, miután a szabályozás jóváhagyásának a hatásköre a Fővárosi Közgyűléshez kerül. A főváros építési szabályzata jövő június 30-ra fog elkészülni, amelyben már szerepelhetnek a telkek létrehozása.
Hogy volt régen...?
