A Miskolci Törvényszék első fokon tíz millió forint megfizetésére kötelezte a várost, miután a Társaság a Szabadságjogokért és a Másság Alapítvány is beperelte az önkormányzatot a nyomornegyedekben tartott összehangolt ellenőrzések miatt. Az elsőfokú ítélet szerint a razziákkal hátrányos megkülönböztetésben részesítették az érintett roma embereket, akiknek származásuk miatt sérült az egyenlő bánásmódhoz való joguk is.
Négy éve indult el Miskolc nyomornegyedeinek felszámolása. A számozott utcákban házakat bontottak el, az avasi lakótelep fészekrakós lakásaiban pedig összehangolt akciókat tartott a városi rendészet, a gyermekvédelem és a közműszolgáltók. Az eljárás miatt a Társaság a Szabadságjogokért és a Másság Alapítvány feljelentette a város önkormányzatát, mert szerintük az ellenőrzések során hátrányos megkülönböztetés érte a túlnyomó részt roma származású embereket. A Miskolci Törvényszék első fokon igazat adott a két szervezetnek.
„A miskolci szegregátumok és a gettósodott lakóépületek, utcák, területek alacsony társadalmi státuszú mélyszegénységben élő, túlnyomórészt roma származású lakosai a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjog, a hatékony jogorvoslathoz való alapjog, a magánélet tiszteletben tartásához való alapjog, valamint az információs önrendelkezési joggal összefüggő közvetlen hátrányos helyzetű megkülönböztetésben részesítették társadalmi és vagyoni helyzetük, valamint nemzeti hovatartozásuk alapján” – ismertette Hajkó Zsolt, a Miskolci Törvényszék bírája.
„Érdekes módon, amikor a fészekrakók és a számozott utcán élők jelentős része naponta sértette meg a környéken élők alapvető jogait, leginkább a biztonsághoz való jogot, sem a TASZ, sem a Másság Alapítvány nem vizsgálódott, és nem követelte a többségi miskolciak jogainak a megvédését” – reagált Kriza Ákos polgármester. A Miskolci Önkormányzat fellebbez az elsőfokú döntés ellen.
„Az említett fészekrakó lakások, valamint a számozott utcák kapcsán nem a származás alapján történtek az ellenőrzések, hanem a közösségi viselkedés normáit rendszeresen, és súlyosan megsértő személyek, családok kapcsán. Akiknek gyakran nagyon súlyos köztartozásuk volt a város felé, illetve a közműszolgáltatók felé. Vagyis álláspontunk szerint nem a diszkrimináció volt a vezérelve az ellenőrzéseknek, hanem a mindenkori rend fenntartása, és a törvények betartása” – tette hozzá Kriza Ákos.
A nem jogerős döntés szerint Miskolc önkormányzatának 10 millió forintot kell megfizetnie a Máltai Szeretetszolgálatnak. Az összeget a szervezetnek a szegregátumokban élők felzárkóztatására, és lakhatási problémáik kezelésére kell fordítania.
(HirTV)
Hogy volt régen...?
