Bizonyítottság hiányában felmentette a Zalaegerszegi Törvényszék szerdán Balatongyörök korábbi körjegyzőjét és polgármesterét, illetve két további vádlottat. Az ügyészség azzal vádolta őket, hogy a valósnál magasabb összegű idegenforgalmiadó-bevételt könyveltek el, és ezzel a település több állami támogatáshoz juthatott.
A nyomozás, majd a bírósági eljárás a nemzetbiztonsági szolgálathoz érkezett névtelen bejelentés alapján indult – tudósít az MTI. E szerint Győriné Szilágyi Ilona, Balatongyörök körjegyzője arra kötelezte volna a település szálláshelykiadóit, hogy a valósnál magasabb összegű idegenforgalmi adót fizessenek be, amely által a Magyar Államkincstár nagyobb mértékű kiegészítést utal át az önkormányzatnak.
A bíróság szakértői véleményre alapozva úgy foglalt állást, hogy a szintén vádlottként szereplő két kempingüzemeltető és az önkormányzat közötti elszámolások ugyan nem voltak szabályosak, de nem volt bizonyítható, hogy ezzel hivatali visszaélést, csalást vagy közokirat-hamisítást követtek volna el. Az ügy negyedrendű vádlottja, bűnsegédként, Kiss László Tibor, aki 2010-ig volt a település polgármestere.
A Vas Megyei Főügyészség vádirata szerint a település két kempingüzemeltetőjével a körjegyző abban állapodott meg, hogy a magasabb ifa-bevallás fejében csökkentik a területbérleti díjaikat. Ezzel az önkormányzat a befolyt adóbevétel minden egyes forintját további két forinttal kiegészítő állami támogatáshoz juthatott hozzá, ami csaknem 13,6 millió forintot jelentett.
A körjegyző az eljárás során mindvégig tagadta, hogy létezett volna ilyen megállapodás. Ezt az is bizonyítja, hogy az üzemeltetők többször kérték az önkormányzatnál a területbérleti díj mérséklését vagy elengedését. A körjegyző önállóan ilyen ügyekben nem is dönthetett, ugyanakkor a képviselő-testület, illetve a polgármester és közte rendkívül rossz viszony is volt, az ellene indított, de felmentéssel zárult perek is ezt bizonyítják.
Az ítélethirdetéskor elhangzott, hogy a másodrendű vádlott, Hauer József kempingüzemeltető szinte vádlóként lépett a tárgyaláson, azt állítva, hogy amennyiben nem fizet be a ténylegesnél magasabb összeget, a körjegyző ellehetetlenítette volna a működését. A harmadrendű vádlott esetében pedig azért történhetett magasabb összegű befizetés, mert nem voltak szabályosan vezetett vendégkönyvek.
A bíró az ítélet indoklása során kifejtette: a szakértő a vendégkönyvek hiányosságai miatt nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a két kemping üzemeltetőjének bevallása és az önkormányzathoz befolyt ifa-bevétel közül melyik tükrözi a valós állapotot. A befizetéseket az üzemeltetők ráadásul magánbefizetésként, nem pedig cégeik nevében juttatták el az önkormányzathoz.
Kiss László Tibor esetében a bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a főügyészség vádját, miszerint testületi döntés nélkül járult volna hozzá az egyik üzemeltetőnél a területbérleti díj csökkentéséhez. Az ítéletet a jelenlévő két vádlott elfogadta, de még nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
Hogy volt régen...?
