Az ukrajnai kisebbségek jogait szűkítő új oktatási törvényről konzultált kárpátaljai magyar önkormányzati és közigazgatási vezetőkkel, valamint szakemberekkel Pavlo Klimkin külügyminiszter Beregszászon és Ungváron – írja a Lokál.
Az ukrán diplomácia vezetője Beregszászon megbeszélést folytatott a járás és a város vezetőivel, valamint oktatási szakemberekkel, majd felkereste a Bethlen Gábor Gimnáziumot és a Beregszászi Ukrán Gimnáziumot, ahol a tanulók ukrán nyelvtudásáról és továbbtanulási terveiről tájékozódott. Délután Ungváron a megyei tanács (közgyűlés) és állami közigazgatási hivatal magyar tisztségviselőivel tanácskozott.
A megbeszélést követően Pavlo Klimkin a sajtónak a többi között elmondta, hogy szerinte a nyelvi kérdés Kárpátalján mesterségesen átpolitizált, s azt a (magyar) közösséggel párbeszédet folytatva kell megoldani. Megjegyezte, hogy a nyelvi kérdés Magyarország számára mindig nagyon fontos és érzékeny ügy volt, bármilyen változásra mindig nagyon élesen reagált. „De mi nem Magyarország, hanem a saját közösségünk számára akarunk valamit tenni. Ez a mi törvényünk, a mi jövőnk és a mi fejlődésünk” – idézte a minisztert a goloskarpat.info kárpátaljai hírportál.
A külügyminiszter, utalva a beregszászi magyar gimnáziumban tett látogatására, elmondta, hogy a jövőre érettségizők jelentős része Magyarországon látja a jövőjét, Budapesten vagy más magyarországi városban készül továbbtanulni, ott elhelyezkedni és letelepedni. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy a közösség elveszítse a tagjait. „Mindent meg kell tennünk, hogy a fiatalok Ukrajnában maradjanak, lehetőségük legyen a tanulásra és munkára” – emelte ki Pavlo Klimkin, aláhúzva, hogy semmi sem lehetetlen, csak akarni kell.
Az ungvári Tisza televízió esti hírműsorában a külügyi tárcavezető a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban elmondta, hogy Ukrajnában társadalmi vita folyik a kérdésről. Úgy vélte a kettős állampolgárság ügye több aspektusból megvizsgálható, jóllehet vannak az ukrán nemzetbiztonságot érintő érzékeny vonatkozásai. Kifejtette, Ukrajnának nem célja, hogy büntesse a kettős állampolgárokat. „Tudjuk, hogy sokan két útlevelet használva lépik át az ukrán-magyar határt, amit legalizálni kellene oly módon, hogy ne sérüljön Ukrajna nemzetbiztonsága és egységes államisága” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: ennek előfeltétele, hogy a magyar fél átlátható módon intézze a honosítást.
Pavlo Klimkin kihívásnak nevezte Ukrajna számára, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok részt vehetnek a magyarországi választásokon.
Barta József, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a külügyminiszterrel történt ungvári találkozót követően az MTI-nek telefonon elmondta, jó jelnek tartja, hogy két héten belül a második ukrán miniszter látogat Kárpátaljára az új oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdések tisztázása végett, amiből látszik, őket is nyugtalanítja a probléma. A baj csak az, hogy ezeknek a látogatásoknak a törvény elfogadása előtt kellett volna megtörténniük, mert abban az esetben valószínűleg nem alakult volna ki a mostani helyzet a kárpátaljai magyarság körében és a feszültség Ukrajna és Magyarország, valamint a vele szomszédos többi ország között – mutatott rá.
A kárpátaljai magyar politikus kifejtette, a kompromisszumkészség az oktatási tárcavezető és a külügyminiszter részéről abban az ígéretben nyilvánul meg, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe veszik a törvényalkotásban. Azonban ezt nem a tanügyi törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikke módosításával készülnek megtenni, hanem a javaslatok beépítésével az olyan jogszabályokba, mint az általános középiskolai oktatásról, a szakoktatásról vagy az óvodai nevelésről szóló törvények, amelyeket a parlament később fog elfogadni – mondta.
Közölte, az ukrán vezetők továbbra is kitartanak amellett, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztály után fokozatosan át kell térni a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására. „Ezzel mi, kárpátaljai magyarok nem érthetünk egyet, de továbbra is bízunk abban, hogy a tárgyalások eredményeként sikerül olyan kompromisszumos megoldást találni, amely számunkra is elfogadható lesz” – hangsúlyozta Barta József.
Hogy volt régen...?
