Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés, a következő öt évben pedig egészen más szabályok szerint működhet a főváros, mint eddig. A Fidesz többsége stabil, de a főpolgármester és a kerületi vezetők ellentétei még sok meglepetést hozhatnak – írja a Világgazdaság.
A zászlóerdő eltűnt a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére. Az előző ciklusban megszokott látvány volt, hogy a képviselők kisebb kiállítást raktak asztali zászlókból az asztalukra - a fideszesek az új Budapest-zászlót osztogatták mindenkinek, amire válaszul a baloldal a főváros régi zászlaját rakta ki, majd az egészet a Jobbik fejelte meg székely zászlókkal. Az új közgyűlésben az asztalok mögül már ki lehet látni, de egyelőre úgy tűnik, kevés téma lesz, amiben ennyire egyszerűsödnek a főváros ügyei.
Az persze nem kérdéses egy percig sem, hogy az fog történni a városban, amit a Fidesz szeretne. Ám azt, hogy a kormánypárton belül a főpolgármesternek vagy a kerületi vezetőknek lesz nagyobb szava, azt majd csak éles helyzetben láthatjuk, komolyabb érdekellentéteknél. Az erős ellenzék problémáját még a választás előtt megoldották: ahogy várni lehetett, hiába Budapest az a város, ahol az egyik legerősebb a baloldal, az új választási rendszerben egy stabil második hellyel sem nagyon lehet labdába rúgni. Az új szabályok szerint a 33 képviselőből 19 fideszes, míg ha a régi rendszerben voksoltak volna, akkor 16 helye lenne a Fidesznek a többséget jelentő 17 helyett, 13 a baloldalnak, 3 a Jobbiknak és 2 az LMP-nek. Egy Fidesz-Jobbik koalíció érdekes új világot hozhatott volna a fővárosba, ennél most jóval nagyobb lesz a stabilitás. Ráadásul frakciók sem alakulhatnak, így az ellenzék mögül az anyagi stabilitás is eltűnhet.
De hiába a biztos Fidesz-többség, a főpolgármester és a kerületi polgármesterek ellentéte így is bele van kódolva a rendszerbe. Sokan attól tartottak: azzal, hogy a 23 kerület vezetője ül a testületben, szinte korlátlanul vehetik át az irányítást a főváros felett. Tovább erősítette ennek a lehetőségét az, hogy a választáson végül 17 kerületben is fideszes nyert, vagyis a kompenzációs listás fideszesek és Tarlós nélkül is ők adják a testület többségét. A főpolgármestert erősítheti viszont egy törvényjavaslat, amely már a Parlament előtt van: ezzel Tarlós István erősebb vétójogot kaphat a fővárosi ügyekben, mint a köztársasági elnök az országosakban. A neki nem tetsző ügyeket ugyanis korlátlan alkalommal dobhatná vissza a főpolgármester. Úgy tudni, egy ilyen javaslat Tarlós újraindulásának feltétele is volt - ő maga úgy nyilatkozott erről korábban: "ahhoz, hogy egy főpolgármester bármilyen őrültségeket meg tudjon akadályozni, akármelyik oldalról is jöjjenek, ehhez a vétójog nélkülözhetetlen".
Bevezetik a kettős többség rendszerét is - ez a szavazási forma azoknak lehet ismerős, akik az EU ügyeiben mélyedtek el, a várospolitikában még újdonság. Egyszerű pedig a lényege: a szavazásoknál nem csak a képviselők többségének kell a javaslat mögött állnia, hanem az igennel voksolók kerületei lakosságának is ki kell tennie a fővárosi népesség felét. Ennek egy szorosabb végeredménynél lett volna fontos szerepe, így legfeljebb annyit jelenthet, hogy néhány kérdésben, ahol a külváros és a belvárosi városrészek érdekei szembekerülnek, a népesebb külső kerületek érdeke érvényesülhet. Újbuda, Óbuda és Zugló súlya így a legnagyobb, Soroksár pedig a legkisebb súlyú.
Az új testületbe három főpolgármester-helyettest választottak: Bagdy Gábor a pénzügyi, gazdasági, vagyoni kérdésekért felel, Szeneczey Balázs a fejlesztésekért, Szalay-Bobrovniczky Alexandra pedig a humán terület főpolgármester-helyettese lesz. Illetményük a főpolgármesteri bér 80, 75, illetve 70 százaléka lesz - Tarlós a tapasztalattal, illetve a területük súlyával indokolta a különbséget.
Orbán: Budapest húsz évig vitában állt az országgal
"Budapest vezetése közelebb került a budapesti emberekhez" - mondta az alakuló ülésen Orbán Viktor a közvetlen választott képviselőkről. A miniszterelnök szerint Budapest húsz éven át, egészen 2010-ig "vitában állt az országgal", így gyengült, egyedül maradt. Hogy ezt mire értette a kormányfő, az nem világos: egyedül az első Orbán-kormány négy évében volt látványos a kormány és a városvezetés szembenállása.
Orbán szólt arról is, hogy a politika önmagában képtelen lenne megújítani Budapestet: a Sziget sikere, a romkocsmák, a virágzó startupok, az önszerveződő városséták, a tűzfalfestések, a megújuló közterek, az új éttermek, kávéházak, klubok és fesztiválok mind-mind budapesti civil, lakóközösségi vagy éppen üzleti vállalkozások.
Hogy volt régen...?
