munkatvNéhány napja botrány lett belőle, hogy kiderült: a Klik az egyik legnagyobb közfoglalkoztató az országban, ahol több mint négyezer közmunkás dolgozik. A helyzet azonban ennél sokkal súlyosabb: állami és önkormányzati intézmények sokaságánál napi gyakorlat, hogy az alkalmazottakat közfoglalkoztatottakra cserélik – írja a Népszabadság.

A Klik-botrány azután robbant ki, hogy az LMP Balog Zoltán és Pintér Sándor minisztereknek jelezte: tudomásuk szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ meglevő közalkalmazotti állásokat szüntet meg, és a munkahelyeket közfoglalkoztatottakkal tölti fel (nem ritkán úgy, hogy az elbocsátott alkalmazottat foglalkoztatják vissza közmunkában).

A bejelentés nyomán Balog azonnali vizsgálatot helyezett kilátásba, Pintér pedig a közmunkatörvényre hivatkozott, amely szerint olyan munkakört, amelynek ellátásához a jogszabályok közalkalmazotti jogviszonyt írnak elő, nem lehet közfoglalkoztatottakkal betölteni. Szél Bernadett frakcióvezető-helyettes szerint a köznevelési törvény közalkalmazottként említi a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztenseket, gyermeknevelőket, szabadidő-szervezőket, a jogszabályból és a kapcsolódó rendeletből pedig egyértelműen kiolvasható, hogy a nevelőmunkát segítők is közalkalmazottak – vagyis a Klik gyakorlata egyértelműen jogellenes: itt nem a törvénnyel, hanem a jogkövető magatartás hiányával van gond.

Létezik ugyanakkor egy általánosabb probléma is: egyre elterjedtebb, hogy állami, önkormányzati szervek a saját alkalmazottaikat sokkal olcsóbb (ráadásul állami támogatásból fizethető) közfoglalkoztatottakra cserélik, amit a kormány egy rendeletmódosítással még meg is könnyített.

Az LMP társelnöke szerint a közmunkaprogram beindításakor a belügyi tárca garanciákat ígért arra, hogy a közfoglalkoztatás nem szolgálhat az elsődleges munkaerőpiacon meglévő álláshelyek megszüntetésére (ezt a kockázatot a munkaügyi szakértők és az ellenzéki pártok már a kezdeteknél szóvá tették). Ennek ellenére megtörtént, hogy a katasztrófavédelem takarítói munkakörre közmunkásokat vett fel, majd az állományban lévő takarítóját elbocsátotta.

Nem sokkal az eset után pedig a kormány 2013 novemberében megszüntette azt a rendeleti garanciát, amely kimondta, hogy csak létszámbővítés mellett alkalmazhatóak közmunkások (azaz állami támogatás csak annak a közfoglalkoztatottnak a felvételéhez adható, akivel az előző havi statisztikai létszámot bővítik).

Így jelenleg jogi értelemben a meglevő alkalmazottak kirúgása árán is lehet alkalmazni közmunkásokat.

Az LMP által összegyűjtött példák szerint adózási osztályon, munkaügyi hivatalokban, földhivatalokban, iskolákban, óvodákban rendszeresen előfordul, hogy a kisegítő munkákat, irodai, karbantartói, gondnoki, karbantartói feladatokat közmunkásokkal látnak el, a korábbi közalkalmazotti állomány leépítésével.

Az ombudsman korábban többször vizsgálta a közmunkaprogramot ebből a szempontból, és ő is jócskán talált okot a kritikára. Például az MTVA-nál egy csoportos létszámleépítést követően több száz közmunkást vettek fel digitalizációs munkára, sok esetben a korábbi alkalmazottakat visszafoglalkoztatva.

„Az igazgató arról is tájékoztatott, hogy rendelkezésükre áll egy olyan levelezés, melyben az MTVA képviselője a közfoglalkoztatottak kiválasztási fázisában a Belügyminisztérium illetékesének jelezte: a munkaügyi központon keresztül több esetben érkezett interjúra olyan volt kolléga, aki érintettje volt a korábban lezajlott csoportos létszámcsökkentésnek.”

A belügyi tárca állásfoglalása szerint az ő felvételük csak akkor szabályos, ha más munkakörben alkalmazzák a közfoglalkoztatottakat, mint amelyeket a leépítés érintett, ezt az előírást azonban könnyen ki lehet játszani, ha más munkakört írnak a felvettek munkaszerződésébe.

A fent említett gyakorlatot az is táplálja, hogy a közmunkás nem álláskeresőnek, hanem dolgozónak számít, így a kormány szempontjából nem jelent „statisztikai veszteséget”, ha az alkalmazottakat közfoglalkoztatottakra cserélik. Szél Bernadett és a szintén LMP-s Schmuck Erzsébet most azt kezdeményezi, hogy a parlament költségvetési bizottsága állítson fel egy ellenőrző albizottságot a közmunkával kapcsolatos visszaélések feltárásra.

Arra tesznek javaslatot, hogy az albizottság hallgassa meg az illetékes minisztereket, és gyűjtsön országosan adatokat a közmunkával érintett intézmények létszámadatairól.

Hirdetés