A mostaninál háromszor nagyobb anyagi szerepvállalásra kötelezné az agglomerációs településeket a budapesti tömegközlekedés finanszírozásában Kocsis Máté – írja az MTI.
A VIII. kerület fideszes polgármestere a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén, a Dagály-fürdő állami átvételének módján változtató javaslat vitájában beszélt erről. A közgyűlés kormánypárti kezdeményezésre rögzítette, hogy a fürdő átadásával összefüggő költségeket a kabinettel kötendő külön megállapodás tartalmazza majd.
Az előterjesztés tárgyalása közben hosszas vita alakult ki a fővárosi tömegközlekedés helyzetéről, valamint a dugódíj bevezetéséről.
Tokody Marcell, a Jobbik képviselője azt kérdezte, előfordulhat-e, hogy a Dagály-fürdő átadása ellenére az állam mégsem rendezi a BKV finanszírozását. Tarlós Istvánfőpolgármester válaszában azt mondta, a kormány döntéséig erre nem tud válaszolni, ugyanakkor megjegyezte, a kabinet eddig összesen 250 milliárd forintnyi korábbi adósságot már levett a főváros válláról.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője azon félelmének adott hangot, hogy a kormány minden évben újabb ingatlanokat kér majd a fővárostól a BKV-finanszírozásáért. A szocialista Horváth Csaba a tömegközlekedés finanszírozásáról szólva elfogadhatatlannak nevezte a dugódíj közeli bevezetésének gondolatát, amit "Tarlós-adónak" nevezett. Hangsúlyozta, nem valósultak még meg ennek a tehernek a feltételei, hiszen például nem épült megfelelő számú P+R parkoló.
Tarlós István azt mondta, méltóságon alulinak tartaná, ha reagálna a dugódíj ezen elnevezésére. Kifejtette, logikus lépésnek tartaná a dugódíj bevezetését abból a szempontból, hogy a fővárosi tömegközlekedés állami támogatását egyébként is az adózózók befizetései biztosítják.
A főpolgármester kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedekben mintegy 300 ezren költöztek ki az agglomerációba, akik jellemzően nem szegények, sőt sokan közülük két autóval járnak be a városba, és részben ez okoz közlekedési torlódásokat a városban.
Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok úgy fogalmazott, hogy a budapesti dugódíj-kötelezettség a Demszky-korszak öröksége. Kiemelte azt is, hogy az agglomerációs települések budapesti tömegközlekedésben vállalt anyagi hozzájárulása jelenleg elmarad a kívánatostól. A kormánypárti politikus szerint ugyanis a BKV költségeinek tíz százaléka, vagyis évente 14-15 milliárd forint keletkezik a város határain kívül, az agglomerációból érkező bevétel pedig mindössze 4 milliárd forint.
Kocsis Máté szerint ezért az agglomerációs települések vezetőinek és országgyűlési képviselőinek el kell gondolkozniuk, miként tudják előteremteni a hiányzó összeget. A tanácsnok felvetette, talán ezeknek a településeknek kellene szerződést kötniük a kormánnyal, ha nem rendelkeznek kellő önerővel.
Kocsis Máté emellett életszerű felvetésnek nevezte, hogy a dugódíjat havi egy liter benzin árának megfelelő összegben határozzák meg, míg a város belső magjában egy magasabb, valóban forgalomkorlátozó hatású összeget állapítanának meg.
Csárdi Antal, az LMP képviselője a főpolgármester állításával szemben úgy vélte, az agglomerációba elsősorban azok költöztek, akik nem tudtak együtt élni a növekvő budapesti légszennyezettséggel, ezért szerinte a dugódíjnak elsősorban ezen kellene változtatnia. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy a dugódíjról szóló javaslat mikor kerülhet a közgyűlés elé.
Tarlós István válaszában azt mondta, jelenleg törvény tiltja a dugódíj bevezetését, így arról csak a jogszabály megszűnése után tárgyalhat a közgyűlés.
Hogy volt régen...?
